|
Várjuk együtt a Mikulást,és a Karácsonyt.
Kányádi Sándor:Aki fázik Aki fázik,vacogjon, Fújja körmét,topogjon, Földig érő kucsmába, Nyakig érő csizmába! Burkolóddzék bundába, Bújjon be a dunyhába, Üljön rá a kályhára, Mindjárt megmelegszik!
Csanádi Imra:Első hóköszöntő Hó,hó,friss hó, angyalváró gyögyehulló gyöngyvirág-hó- csupasz bokrok csipkézője, fák fodros fejkötője, kerítések keszkenője, hegyek-völgyek ünneplője.
Görgey Gábor:Téli tó Csípőre tett kézzel tó partjára állnak, kíváncsian nézelődnek fehér hasú házak. A csillogó parton bámulnak a jégre, s pöfékelnek barna füstöt kéménycsücsörítve. Szaladnak a tóra csöpp gyerekek rajban, a gubancos ördögbunda mindegyiken rajt' van. Visongatva csúsznak, egymást lökik-vágják sok nevetve tapogatja pecsenyéje táját. S a jég alól bámész halak, békák, rákok nézik, milyen jól mulatnak fönn a fiúk,lányok!
Hajnal Anna: Szánkón Húzza a szánkót hegynek fel, szuszog a Jankó hegynek fel. Siklik a szánkó hegyről le? Ujjong a Jankó hegyről le!
De puha fehér dunna a hó! Még felborulni is jaj de jó! Vörös az orra,a füle ég, szuszog a Jankó,de húzza még.
Devecsery László:Itt a tél Szakállából hull a hó, fehér öröm:csuda jó! A hóember nem fázik, lyukas pipán pipázik. A madár-nép didereg, egy picit sem csicsereg. Jégcsapok az ereszen: összebújnak csendesen. Csillog-villog a világ, s ablakon a jégvirág; a fák ágán dér-levél, havat hoz az esti szél.
Donászi Magda: Télapó érkezése Megérkeztem Télországból, kisgyerekek: -Jó napot! Tudom,nagyon vártátok már, hogy múljanak a napok. Siettem is tihozzátok csengős szánon, szaporán. Szikrát szórt a szarvas talpa, úgy suhant az út porán. Fürge lába belefáradt. Messzi van a mesevár. Túl az ezer jéghegyerdőn, hová sosem ér a nyár.
Ott van az én széllel-bélelt, hóból épült palotám. A kemény fagy jégvirágot zúzmaráz az ablakán. Van egy kicsiny toronyszobám. Benne furcsa műszerek. Világhírű messzelátóm jég-üvegén hókeret. Ha én abba betekintek, -higgyétek el nem csoda- akármilyen messze laktok, mégis ellátok oda.
Hol, mit láttam, nagy könyvembe minden este beírom. Megtelt könyvem sok-sok lapja, elfogyott a papírom. Tudjátok, hogy rádiómnak a világon párja nincs? Csönddel bélelt palotámban valóságos drága kincs. Ha gyermekek énekelnek, a szívemhez szól a dal, s úgy érzem, hogy nem vagyok vén, hanem újra fiatal.
Tip-top, tip-top!Körbejárok az üveghegy tetején, amikor a messzeségből víg dalotok száll felém. Ha a táncban elfáradtam, megpödröm a bajuszom, bebújok a hóágyamba, nyújtózkodom,aluszom. Mikor aztán felébredek, ajándékot keresek Piros almát,aranydiót, feketemák-szemeket.
Feneketlen zsákom mélyén citrom-narancs is akad, osszátok szét gerezdenként, veszekedni nem szabad! Kedvetekért jövőre is telitömöm zsákomat, ezer évig megtartom még ezt a jó szokásomat. Búcsúzóul daloljatok. Integessen kezetek. Hószarvasom az udvaron pihenhetett eleget.
Holnap már a mesehegyről tekint ide Télapó! Küldjek erre hófelhőket? Örültök, ha hull a hó? Frissen esett pihehóban hócsatázni sem tilos. Attól lesz majd jobb az étvágy, s az arcotok szép piros. Na most rajta! Repülj szánom! Hószarvasom! Hoppla-hopp! Kisgyerekek jó étvágyat, mindenkinek jó napot!
Kányádi Sándor: Betemetett a nagy hó Betemetett a nagy hó erdőt,mezőt rétet. Minden, mint a nagyanyó haja hófehér lett. Minden,mint a nagyapó bajsza,hófehér lett, csak a feketerigó maradt feketének.
Nemes Nagy Ágnes:Hóesésben Szakad a hó nagy csomókban, veréb mászkál lent a hóban. Veréb! Elment az eszed? A hóesés betemet. Nem is ugrálsz, araszolsz, hóesésben vacakolsz.
Fölfújtad a tolladat, ázott pamutgombolyag. Mi kell neked? Fatető! Fatető! Deszka madáretető.
Pálfalvi Nándor:Karácsony Karácsony ünnepén az a kívánságom. Legyen boldog mindenki ezen a világon. Itt is,ott is mindenütt legyen olyan béke, mint amilyen bent lakik az emberek szívébe. Tovább... | | | | | | |
|
|
::::::::::::::::::::::
FELHÍVÁS!
A hirdetéseket törlöm,
légyszi NE HIRDESS a chatben!
Köszönöm!
::::::::::::::::::::::
|
::::::::::::::::::::::
|
MESE
|
|
|
|
|