Mesebarlang
::::::::::::::::::::::

Portlregisztrci
2007.02.14.

Kategria:

Hobbi-szrakozs

Eddigi legforgalmasabb nap:
2010.09.18.
OLdalt szerkeszti:
Csilla
Az oldalra nem kell
regisztrlni!
::::::::::::::::::::::

 
Rengetek designelem
Trsoldalamon

telek,italok

Htterek

Meseanimcik

Virgok

llatok

Sordszek
Tubesek

Apr dszek

Mesedollzok
Babk
Mesekpek
Mackk

Valentin nap

Banner,blyeg

 

Szlinapi meghvk(Gy)
Szlinapi meghvk (Sk.)

Naptrak(Gy)

Naptrak(Sk)
Domink (Gy)

Domink(Sk.)
Krtycskk (Gy)
dvzllapok (Gy)

Logikai jtkok(Gy)
Fejlesztk oviba(Gy)

Fejlesztk oviba(Sk)

Memrikrtyk (Sk.)

rarendek(Gy)

rarendek(Sk)
Levlpaprok(Gy)

Csklevpaprok (Gy)

Levlpaprok (nnep)
Levlpaprok(Sk.)

Levlpaprok (ssz)
Vignetta(Gy)

Fzetcimkk (Gy)
Knyvjelzk(Gy)

Szmok(Sk)   
Betk(Sk)+(Gy)
 

Szorztbla (Sk)

Napirend (Sk.)
rselkszt (Gy.)
ABC betk (Gy.)

::::::::::::::::::::::

Egy kis pihentet

Mindenkinek!

::::::::::::::::::::::
Labirintusok
Kivgk

Trsasjtkok

Kifestk (Vegyes)
Kifestk (Mess)

Kifestk (nnepek)

Online kifestknyv

Tli kifestk (Onl.)

OLVASSAROK
Mesk (Mack)
Mesk (Vegyes)

::::::::::::::::::::::

Hangos versek
Mesk

(Sk.felvtelekkel)

::::::::::::::::::::::
LETLTHET

Mesk (Macitr)
Mesk (Andersen)

Mesk (Grimm)
Legszebb mesk
Micimack
Misi Mkus
Rmusz bcsi

Babamondkk
Totyogknak

Kisiskolsoknak

Locsolversek

Gazdag Erzsi


PSP 8program
PSP 9 program
Corel Paint Shop Pro
Abode Photoshop
Animation Shop 3
Gif-anim. szerkeszt
Sok letlthet progi


Tavaszi hnapok
Nyri hnapok

szi hnapok

Tli hnapok
Idjsl rigmusok
Minden ami sz!
(Htterek,stb.)
vszakok kpekben
Itt van az sz
Itt van a tl


Jtkok kicsiknek

Gribedli oldala

Minimax oldala

Egyszer volt oldala

Olvasni j oldala

Gyermeksziget old.

Kisvakond oldala

Kinderparty oldala

Bogy s Babca o.

ltztets jtk

::::::::::::::::::::::
Sajtkszts

jtkaim

::::::::::::::::::::::
Jtkok
nagyoknak

Totalcar oldala

Honfoglal oldala

Jjtk oldala

Startlap jtkok

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

 
 

Meseknyv
Meseknyv : Mese

Mese

A bka-kirlykisasszony

A bka-kirlykisasszony

Mikor volt, mikor nem volt - volt valamikor a fld kells kzepben egy cserfa, olyan magas, hogy a teteje az eget verte. Ennek a fnak a legfels gn lt egy sz regember; akinek a szaklla a fldet verte. Ez mondta nekem ezt a mest, hallgasstok meg.Hol volt, hol nem volt, de valahol mgis volt, volt egyszer egy kirly, s annak hrom szp dali fia. Azt mondja egyszer a kirly a fiainak:
- No, des fiaim, ti mr meg is hzasodhatntok, mind a hrman jl kinttetek az isten markbl.
- Hiszen mi meg is hzasodnnk - mondtk a fik -, de hol talljunk hozznk illt?
- Ezen n is sokat gondolkoztam - mondta a kirly -, mert sem keletre, sem nyugatra, sem szakra, sem dlre, ahny orszg vagyon, egyben sincs olyan kirlykisasszony, aki hozztok ill volna.
Gondolja a kirly, sszehvatja a tancsosait, htha azok kitallnak valamit. Mindjrt sszehvatja, ahny blcs ember van az orszgban, sszelnek, tanakodnak ezek, s azt hatrozzk, hogy a hrom kirlyfinak csinltassanak hrom nyilat s hrom nylvesszt, lljanak ki az udvar kzepre, onnt ljk ki a nylvesszket, s amely orszgnak a fldjn leesnek, ki-ki abbl az orszgbl vegyen felesget.
Megcsinltatjk a hrom nyilat s nylvesszt, a kirlyfik ki is lvik hrman hromfel, aztn elindultak a lvs irnyban. A kt idsebb finak j szerencsje volt, mert azoknak ht nap s ht jjel sem kellett menni, megtalltk a nylvesszjket, az egyik egy, a msik ms kirly udvarban, lenyt is talltak szemrevalt, felesgl is vettk, nagy lakodalmat is csaptak, s mg tn ma is lakodalmaznak, ha meg nem haltak.
Hej, hanem a legkisebb bezzeg szerencstlen csillag alatt szletett! Ment, mendeglt erdkn, mezkn, folyvizeken ltal, de csak nem tallt a nylvesszejre. A hetedik nap mr ppen vissza akart fordulni, mikor az perencis-tenger partjra rt, s ht mit ltnak szemei! A tengernek kzepn van egy szp zld sziget, s annak a szigetnek pp a kells kzepn van az nylvesszeje. Bsult szegny kirlyfi, tndtt magban, mg a knnye is kicsordult.
Ht most hogy tudjon odajutni, ahol a nylvesszeje van? Amint gy tndnk magban, csak kiugrik a tengerbl egy csnya varas bka, s krdi tle:
- Mi bajod, te kirlyfi, mirt adtad bnak rva fejedet? Rnz a kirlyfi:
- Ht te honnt tudod, hogy n kirlyfi vagyok? Mondja a bka:
- Nemcsak azt tudom, hogy kirlyfi vagy, hanem azt is tudom, hogy mi a bajod. Ugye, szeretnl talmenni a szigetre, hogy visszahozzad a nylvesszdet? No, ne bsulj, n talhozom neked, de csak azzal a felttellel, ha felesgl veszel engem.
Nagyot kacagott a kirlyfi:
- Mit beszlsz te? Hogy n tged felesgl vegyelek?!
- Ht jl van - mondja a bka -, ne vgy felesgl, menj, s keresd tovbb a nylvesszdet.
Mit gondolt, mit nem a kirlyfi, azt mondja a bknak: - No, te istennek frtelmes llatja, gyis el vagyok keseredve, felesgl veszlek.
Azzal fellt a lovra, maga el ltette a bkt, s indult vele hazafel az apja udvarba. tkzben elesteledtek egy erdben, s ott meghltak, de a kirlyfi csak azt vrta, hogy a bka elaludjk, flkapott a lovra, s gy otthagyta, mintha ott se lett volna. Vgtatott, mint a szl, a szlnl is sebesebben, s rlt, hogy megszabadult ettl a frtelmes llattl.
Az m, ahogy visszanz vletlenl, mit lt? Ott l a bka a lovnak a farn!
- Ugye, meg akartl szkni tlem? - mondta a bka. - De megllj, ezt mg megkeserld!
Hej, bnak ereszkedett a szegny kirlyfi! Mit tudjon csinlni? Megprblta msik jjel, harmadik jjel, ha valamikppen meg tudna szabadulni a bktl, de mikor azt hitte, hogy hetvenht mrfldre van tle, ahogy htranzett, ott lt a bka a lovnak a farn, s megfenyegette t msodszor is, harmadszor is:
- Megllj, kirlyfi, ezt te mg megkeserld!
Mit volt, mit nem tenni, haza kellett vinni a bkt. Otthon mg mindig lakodalmaztak a btyjai, folyt a dnomdnom. Bemegy a palotba, s krdi tle az apja, krdik a btyjai:
- No, fi, hoztl-e felesget, hol van, merre van?
Mondja a kirlyfi nagy bsan:
- Menjetek ki az udvarra, s nzztek meg!
Kimennek mind az udvarra, de ott bizony nem lttak semmifle asszonyi llatot.
Krdik tle ismt:
- Ht hol az asszony?
- Itt van ni! - mondja a kirlyfi. - Ott l a lovamon.
Haj, szrny haragra gerjedt a kirly! Hogy t gy megcsfolta az legkisebb fia! Kitagadta a kirlysgbl, ki az orszgbl, ki mindenbl, azt mondta neki: fel is t, le is t, tbbet ne lssa.
Fellt a kirlyfi a lovra, s keserves knnyhullatsok kzt elindult az apja udvarbl. S az a csf, fertelmes llat ott lt, ldglt szpen a hta megett, nem szlt egy szt sem. Ment, mendeglt a kirlyfi hetedht orszg ellen, s egyszer gy estefel egy rengeteg erdbe rt. Annak az erdnek a kzepn volt egy szp tiszts. Ottan megllott, a lovt belecsapta a fbe, maga pedig leheveredett egy fa al, s elaludt.
Hanem reggel, amikor felbredt, szeme-szja ttva maradt a nagy lmlkodstl. Egy olyan palotban bredett fel, hogy annak minden szege-kve gymnt volt, s abbl a fertelmes csf bkbl olyan gynyrsges szp asszony lett, hogy a napra lehetett nzni, de r nem.
Bezzeg, hogy megvltozott most egyszerre a kirlyfi kedve, bezzeg, hogy megvltozott most a szve indulatja. szp gyngn megfogta a felesge kezt, s azt mondta:
- Te az enym, n a tied, s-kapa s a nagyharang vlasszon el minket!
Mosolygott a szp asszony, is azt mondta:
- s-kapa s a nagyharang vlasszon el minket!
Hanem azrt azt gondolta magban: "Megllj, mgis megbntetlek azrt, hogy hromszor elhagytl engem!"
Telt-mlt az id. ltek egymssal nagy bkessgben, de az asszony sokszor el-elszomorodott, mert szerette az urt, de nem tudta felejteni, hogy hromszor elhagyta.
szrevette a kirlyfi, hogy a felesge mindig szomorkodik, meg is krdezte egyszer:
- Taln bizony nem is szeretsz, felesg, hogy mindig szomorkodol?
Azt mondja az asszony:
- De bizony szeretlek, des frjemuram, hanem azt nem tudom elfelejteni, hogy egyszer olyan ersen gylltl. Ltod, uram, ltod, nem voltam n mindig olyan frtelmes llat, mint amikor elszr lttl engem. Tndrkirly lenya voltam. Sok embert megvarzsoltam, csak meggondoltam valamit, mr meg is csinltam. De egyszer mgis megjrtam. Felesgl akart venni egy lidrc, s hogy nem mentem hozz, bknak varzsolt, s arra tlt, hogy bknak maradjak, amg olyan kirlyfival nem tallkozom, aki nylvesszvel keres magnak felesget.
- Hej, ha n ezt tudtam volna, lelkem felesgem! - mondta a kirlyfi - bizony, nem szomortom meg a szvedet!
A szp asszony csak mosolygott, nem szlt semmit, de most is azt gondolta magban: "Azrt mgsem felejtem el, hogy amikor bka voltam, megvetettl."
Akzben hrl vittk az reg kirlynak, hogy van az orszgban egy olyan fnyes ragyog vr, hogy az v lelhet mellette. Hrl vittk azt is, hogy a kitagadott fia pttette azt a ragyog vrat. Azt hitte az reg kirly, hogy bizonyosan az bosszsgra pttette a vrat az a kitagadott fi. Mindjrt zent neki, hogy kitakarodjk az orszgbl, mert klnben gy meg gy.
Megszomorodott a kirlyfi, de a felesge azt mondta, hogy egy tapodtat se menjenek. Majd eligazt mindent annak rendje-mdja szerint. Visszazent az reg kirlynak: ht jjjn ide, s kergesse ki, ha van szve hozz.
No bizony, az reg kirly nem is vrt msodik zenetet: indult mg aznap, akkora sereggel, hogy a fld rengett alatta. De a szp asszony sem dugta ssze a kezt. Nemhiba volt tndrkirly lenya, egy minutra annyi katont varzsolt el, hogy az g is elfeketedett bel. gy szjjelverte az reg kirly seregt, hogy hrmondnak sem maradott abbl. Csak az reg kirlynak s a kt idsebb finak hagytk meg az lett: hadd menjenek haza isten hrvel, de aztn ket tbb meg ne hbortsk.
Ht ez gy volt, ahogy volt, aztn telt-mlt az id, eltelt egy esztend, kt esztend, s lt a fiatal pr nagy bkessgben. Hanem a szp asszonynak mg mindig nem ment ki a fejbl, hogy a kirlyfi csak akkor szerette meg, amikor szpsges szp leny lett belle, de bezzeg, mikor bka volt, irtzott tle, el is akarta hagyni, pedig segtett rajta. Azt mondta egyszer az urnak:
- No, lelkem uram, emlkszel-e, hogy mikor felesgl vettl, megeskdtl nekem, s utnam mondottad, hogy s-kapa s a nagyharang vlasszon el minket?
Azt mondta a kirlyfi:
- Emlkszem, emlkszem, lelkem felesgem.
- Ht arra emlkszel-e, hogy hromszor akartl megszkni tlem?
- Arra is emlkszem, nem is tagadom, lelkem felesgem.
- No bizony, ha emlkszel is, s nem is tagadod, most n is elhagylak tged. Nesze, adok egy gyrt emlkl, s isten ldjon.
Eleget istenkedett a kirlyfi, hogy ne hagyja el, ne bolondozzk, ami elmlt, elmlt, felejtse el: a szp asszony nem hallgatott r, csak kikerlt-fordult az ajtn, s gy eltnt, mintha a fld nyelte volna el.
Bsult a szegny kirlyfi, hogyne bsult volna! Mg csak most volt igazi vilg rvja. Sem apja, sem anyja, sem felesge, sem orszga, sem hazja! Meghiszem azt! Reggelre mg az a szp ragyog vra sem volt, mert - halljatok csudt! - ott bredt fel a rengeteg erd kzepn, azon a tisztson, hol akkor jjel meghltak volt, amikor az apja vilgg kergette. Ott legelszett a lova is mg a j kvr fben.
- No, des lovam - mondta nagy bsan -, sszekerltnk megint, most mehetnk ismt vilgg.
Fellt a lovra, s ment, amerre a szeme ltott. Ment hegyeken, vlgyeken, erdkn, mezkn tal, ha valahol szolglatot tallna. Addig ment, mendeglt, mg rengeteg erdben egy malom el rtek. Bemegy a malomba, s kszn a molnrnak, akinek olyan fehr volt a haja, mint a bzaliszt:
- Adjon isten j napot, molnr gazda!
- Adj' isten, csm! Hol jrsz itt, ahol a madr sem jr?
- n bizony szolglatot keresek, btymuram, ha tallnk.
- No bizony, ha igen, llj be hozzm molnrlegnynek. Nekem sem gyermekem, sem senkim a vilgon: ha jl viseled magadat, neked hagyom a malmomat s minden gazdasgomat.
Kezet csaptak, ldomst ittak, s a kirlyfi ott maradt a malomban. gyes legny volt, hamar kitanulta a molnrsgot, de nem tudta elgondolni, hogy mifle malomba kerlt, mert rlenival volt mindig, hanem sem azt nem ltta, hogy ki hoz rlenivalt, sem azt, hogy ki viszi el a lisztet.
Meg is krdezte egyszer az regtl:
- Ugyan bizony, btymuram, hogy kerl ide a sok rlenival, s ki viszi el innt, hogy n azt sohasem ltom?
- Hej, csm, azt mindig jjel hozza egy griffmadr, s jjel is viszi el, amikor te alszol.
- Ht aztn hov viszi?
- Hm, csm, a kirlynnak viszi egyenest. Ide nem messze van egy kszikla, annak a tetejben egy ragyog fnyes vr. Abban lakik a mi kirlynnk szomor zvegysgben.
Hiszen a kirlyfinak sem kellett egyb. Nem fekdt le este, s jflkor, ahogy jtt a griffmadr a lisztrt, belebjt egy liszteszskba, s a griffmadr a tbbi zsk kzt vitte t is a kirlyn vrba. Ott, amikor kioldottk a zskokat, kiugrott nagy lisztesen, hogy a szegny kenyrstt majd kitrte a "rossz".
- Ne flj - szlt a kirlyfi -, nem vagyok ksrtet. A malombl jttem, hogy itt keressek szolglatot.
- Jl van - mondta a stmester -, ppen szksg van stinasra, felfogadlak annak.
Ht bezzeg a kirlyfi kitanulta a stmestersget is. Eleinte csak fekete kenyeret sttettek vele, de sttt aztn fehr cipt is, szp piros ropogst. Hanem a kirlynt mg egyszer sem lthatta, pedig amiatt jtt ide.
Hetek mltak, hnapok mltak, s m, egyszer, amint kitekint a st ablakn, ltja, hogy ppen az ablak eltt stl el egy szpsges szp asszony, ppen az felesge! Hej, istenem, nem tallta a helyit. Mit csinljon, hogy kerljn a felesge szne el? Gondolt ide, gondolt oda, bizony azt gondolta, hogy a gyrt belekeveri egy cipba, s majd megtudja errl a felesge, hogy itt van. Nem sokat teketrizott: belekeverte a gyrt a tsztba, s sttt ebbl olyan ropogs piros cipt, hogy mg a stmesternek is ttva maradt a szja. Vittk is mindjrt a kirlyn asztalra. Ott az inas felvgja a cipt, s ht kigurul belle egy gyr! Flkapja az inas a gyrt, s jelenti a kirlynnak, hogy mi trtnt. Nzi, nzi a kirlyn, s a sznben csak hol elhalvnyodik, hol kipirosodik. Hvatja a stmestert:
- Ki sttte ezt a cipt?
Mondja a stmester:
- A stinas, felsges kirlyn.
- Kldje ide mindjrt.
Kldik a stinast, be is megy nagy lisztesen, de bezzeg nem nzte a kirlyn: lisztes-e, nem-e, a nyakba borult. Mg aznap nagy lakodalmat csaptak, de olyant, hogy ht orszgra ment a hre.
n is ott voltam, a griffmadron mentem fel, s feneketlen kancsbl ittam a bort. Hazafel adtak egy lovat, akinek tk volt a feje, viasz a dereka, kender a farka, kr a lba, acl a patkja. Ahogy a fldre rt, megbotlott a lovam egy bkasba, szikrt vetett a patk, tzet fogott a kender, elgett a kr, elolvadt a viasz, leesett a tk, s hupp! - lepottyantam n is a fldre, hogy nagyot nyekkentem bel. Itt a vge, fuss el vle!

 
::::::::::::::::::::::
MESE

::::::::::::::::::::::
Grimm:A hrom szerencsefia
::::::::::::::::::::::
Egyszer egy regember maga el hvta a hrom fit.- Vn vagyok mr - mondta -, rzem, kzeleg a hallom. Pnzem nincs, de azrt nem tvozom res kzzel a vilgbl. Egyiktknek hagyok egy kakast, a msik kap egy kaszt, a harmadik meg legyen ez a macska. Haszontalan jszgoknak ltszanak, de csak rajtatok ll, hogy szerencst csinljatok velk. Keressetek olyan orszgot, ahol az ilyesmit nem ismerik. Megltjtok, egykettre boldogultok velk.Az reg ezutn nemsokra meghalt. A testvrek illenden eltemettk, aztn a legidsebb azt mondta:- tnak indulok, megprblom, mire megyek a kakasommal. Szegnyek vagyunk, legalbb addig is kevesebb kenyr fogy a hznl, amg odajrok. Hna al vette az rksgt, s nekivgott vele a vilgnak. De brmerre ment, mindentt ismertk a kakast. A vrosokban ott lt a tornyok tetejn a szlkakas, csikorgott, s ide-oda forgott a szlben; a falvakban meg ton-tflen igazi, l kakasok kukorkoltak."No, szegny j desapm, te aztn eltalltad, hogyan csinljk a szerencst!" - gondolta magban a fi, mikor mr vagy a hetedik orszgot rtta, de mg csak gyet sem vetettek sehol a kakasra.Vgl elrt a tengerhez, nagy bjban hajra szllt, s eljutott egy tvoli szigetre.Alighogy a partra lpett, sszesereglett a vros apraja-nagyja, mozdulni se lehetett a kiktben; mutogattk egymsnak, mi van a fi hna alatt, s egyre azt krdeztk:- Mi az? Mi az?- Kakas - felelte a fi:- Ht az mire j? - faggattk tovbb.A fi ltta, hogy itt mg hrbl sem ismerik a kakast; killt ht a fvros piacnak a kells kzepre, s elkezdte magasztalni a jszgt.- Ide nzzetek! Ez aztn a nemes llat! Rubinpiros koronja van, s sarkantyt hord, mint egy vitz. Radsul az idjslshoz is rt. Hrma rikkant minden jjel, s jelenti, hny ra van; a harmadik rikkants utn flkel a nap. Ha pedig nappal szl, bizonyosak lehettek benne, hogy id vltozs lesz.mult-bmult a np, s fenn virrasztott egsz jjel, gy leste nagy gynyrsggel, hogyan jelenti harsny hangon a kakas kettkor, ngykor meg hatkor az idt. Mikor aztn a harmadik kakassz utn flkelt a nap, vge-hossza nem volt az ujjongsnak, csodlkozsnak, lelkesedsnek.- Meg kell szereznnk ezt a csodallatot! - mondtk.Kldttsget szerveztek, a fi elbe vonultak, s megkrdeztk, eladn-e a kakast, s ha igen, mennyirt.- Annyi aranyrt, amennyit egy szamr elvisz a htn - felelte a legny.- No, az igazn nem sok ilyen ritka kincsrt! - mondtk, s megadtk neki, amit krt.A kt kisebbik testvrnek leesett az lla, mikor a btyjuk belltott az udvarba arannyal megrakott szamarval.A kzps rgtn kijelentette:- n is tra kelek, htha aratok valamit a kaszmmal!Sok orszgot bejrt, de akrmerre jrt, mindentt ismertk mr a kaszt. Szegny finak kezdett felkopni az lla s hervadni a remnysge. Bnatban is hajra szllt, s is eljutott egy tvoli szigetre.A kiktben jl megnztk, mifle furcsa holmit cipel a htn, soha letkben nem lttak mg olyat; de hagytk, hadd menjen vele, amerre akar. A fi nekivgott a hatrnak. ppen nyr eleje volt, aratsid. Amerre csak nzett, mindentt tiszta bza ringott, simogatta az enyhe szl a bkol kalszokat."Ha mskppen nem boldogulok - gondolta a fi -, bellok aratmunksnak, legalbb megkeresem a kenyeremet."Mikor a bzamez vgre rt, olyasmit ltott, hogy elhlt tle. gykat vontattak a tbla szlre, tzrek srgtek-forogtak, parancsok harsantak, aztn egyszerre megdrdltek az gyk, s iszonyatos zenebonval okdni kezdtk a tzes golykat.A fi lesunyta a fejt, nehogy eltalljk, s egy goly levigye a kobakjt. Nzett jobbra, nzett balra, kereste az ellensget, de mert egy rva lelket nem ltott se kzel, se tvol a tzreken kvl, vgl is a kzelkbe vakodott, s egy fatrzs mgl odakiltott az egyik katonnak:- Mi az, koma, kitrt a hbor?- Dehogy trt! - bosszankodott a katona az ostoba krdsen. - Nem ltod, hogy aratunk?No, most mr a fi megrtette, hogy ez itt gy szoks: ha a gabona berik, gyval akarjk levgatni. Csak ht az ilyesmi elg bizonytalan dolog. Az egyik lvs magasabbra sikerlt a kelletnl, a msik meg szr helyett a kalszt tallta el, s gy sztszrta a magot, hogy mind krba ment. S radsul a nagy lrma!"Ha itt a fl orszg nem sket, ht senki!" - gondolta.Megvrta, mg tzsznet lett, akkor ellpett a fa mgl, megfente a kaszjt, bellt a tblba, s vgni kezdte a bzt.Dltek az arany rendek; a mi embernk csak gy vgta szpen a gabont, s kzben mosolygott a bajusza alatt, mert mire a harmadik rendet vgta, mr ott ttotta a szjt az egsz hadsereg a tbla szln. Messzirl fnyes hintkban, pomps paripkon jtt a vezrkar megszemllni, mi trtnik.Megfjtk a trombitkat, a fit tisztessggel odavezettk a tbornok el, s fltettk neki a krdst, eladja-e csodlatos szerszmt, s ha igen, mennyirt.- Egy j lrt meg annyi aranyrt, amennyit elbr - felelte a fi. Megadtk neki rmmel. Bezzeg csodlkoztak rajta otthon, amikor belltott a szerzemnyvel! Csak a legkisebb testvrnek fjt a szve: lm, a kt btyja mt gazdag, egyedl neki nincs semmije a macskjn kvl.- Nekem nincs itt tovbb maradsom - mondta -, nem eszem a ms kenyert, n is elindulok szerencst prblni!A btyjai marasztaltk, krleltk, ne menjen, maradjanak egytt, ami az egyik, az a msik is, megosztoznak testvriesen mindenen; de hiba, a legkisebbik fit csak nem lehetett jobb beltsra brni.- n sem a msbl akarok lni, hanem a sajt szerencsmet akarom megcsinlni.No, nem sok kiltsa volt r, az egyszer biztos! Orszgrl orszgra vndorolt, de mindentt annyi volt a macska, hogy mg az tflre is jutott bellk. Ha vrosba vitt az tja, ott stltak a tetkn; ha falun ment t, ott szunykltak a konyha kszbn; ha meg falu s vros kzt a szabad hatrban jrt, nem ott ltta ket egerszni a tarlkon?Vgl gy elbsult, hogy mr ltni sem akarta ezt a vilgot, legszvesebben kivndorolt volna belle a macskjval. Utoljra is lelt egy nagy kre a tengerparton, gondolta, beleveti a macskjt a hullmokba, aztn magt is elemszti bennk. Hanem aztn mgis jobbat eszelt ki: hajra szllt, addig utazott a tengeren, ameddig a haj vitte.Mikor kiktttek, nekiindult a vrosnak, htha tall valami munkt, amibl meglhet maga is meg a macskja is. Ide is, oda is bekopogtatott a boldogtalan, de mindentt elutastottk.- Flfogadni valakit? Ugyan, hogy kpzeled! rlnk, ha neknk magunknak marad egy falatka kenyr!Mikor mr vagy a hatodik helyen hallotta ugyanezt, s mindentt csak kedvetlen, savany arcokat ltott, mintha az egsz orszgot ecetbe mrtottk volna, nem llta meg tovbb, megkrdezte:- De ht mi bajotok van tulajdonkppen? Ltom a nagy hombrokrl, hogy bven teremhet gabontok, az utcitok tele vannak zletekkel, a hzaitok szpek, tgasak; csupa vidmsgnak kellene lennie, mgis olyan itt minden, mint egy temetsen. Mi bnt ht?- Az egerek! - jajdultak fel. - Tnkretesznek az egerek: megeszik a gabonnkat, megrgjk a btorunkat, alfrjk a hzainkat, mg a vgn odig merszkednek, hogy minket is meglnek. Nincs segtsg, megemszt mindnyjunkat az egrveszedelem!- Ht a kirlyotok mirt nem intzkedik? - krdezte a fi, s rkoppintott a macska orrra, mert a cirmos mr igen nyugtalankodott az egrszag miatt.- A kirlyunk! - legyintettek bsan. - Szegny kirlyunk egszen odavan, se nappala, se jjele; maholnap a sajt palotjbl is kikergetik az egerek.A fi megmutattatta magnak, merre visz az t a palotba, s jelentkezett a kirlynl a macskval.- Uram kirlyom, csak egy kegyet krek tled: engedd meg, hogy ma jszaka itt hljak az llatommal a palotdban, mgpedig abban a teremben, ahol a legtbb az egr!- Van az itt bven mindentt! - shajtotta a kirly. De azrt talltak mgis egy termet, ahol mg a szokottnl is tbb volt; oda bevittk a fi vacsorjt, s rzrtk az ajtt. Az udvar meg, ln a kirllyal, kivonult a szabad g al, mert meleg nyr volt, s ott mgsem hborgattk ket gy az egerek.A fi megvacsorzott, de a macsknak nem adott egy falatot sem, nehogy elverje az ht. Mikor jllakott, knyelmesen lefekdt, s tjra engedte a cirmost.Reggel jn az udvarmester, bekopogtat a fihoz, belp a terembe, s majd hanyatt vgdik a meglepetstl. A macska ott hever kzptt, a pocakja, mint a duda, krltte pedig tertve a padl dgltt egerekkel.Az udvarmester, ahogy maghoz trt, rohant a kirlyhoz eljsgolni, mit ltott. A kirly flsietett a palotba, s a tulajdon szemvel is megbizonyosodott a dologrl. Azt sem tudta, hov legyen rmben, meghzatta a harangokat, egsz orszgra szl nnepsget rendelt el, s rgtn meg akarta tenni a fit hercegnek.Hanem az elhrtotta a megtiszteltetst.- Nem kvnok n herceg lenni, haza akarok menni a falumba, de ha akarjtok, j pnzrt nlatok hagyom az egrlmet.- s mit krsz rte? - tudakolta a kirly.- Egy szvrt, megrakva annyi arannyal, amennyit elbr.- Ha csak ilyen cseklysg a szved vgya! - mondta a kirly, s azonnal kiadta a parancsot a kincstrnoknak: rakjk meg arannyal az orszg legersebb szvrt, s adjk a finak.gy ht a hrom testvr kzl jrt a legjobban, mert tudvalev, hogy az szvr mind a szamrnl, mind a lnl jobban brja a terhet.s ezzel vge is volna a mesnek, ha a macska ott nem maradt volna a kirlyi palotban. De ott maradt; igen jl rezte magt, s buzgn ldste az egereket. Csak egy baj volt: hogy a fi elfelejtette meghagyni az udvarmesternek, hogy az egerek mell vizet is adjanak m a macsknak!Mint mr mondtam, meleg nyr volt; a nagy munkban alaposan kimelegedett a cirmos, s ersen megszomjazott. Abbahagyta ht egy kicsit a vadszst, flszegte a fejt, s nagyot kiltott:- Nyau! Nyau!Nosza, megrettent a kirly, megrmlt az egsz udvari np; hanyatt-homlok kiszaladtak a palotbl. Kint aztn nyomban tancsot tartottak, meghnytk-vetettk, mit tegyenek, s vgl gy dntttek, kveteket kldenek a macskhoz, flszltjk, hagyja el a palott.- Az egereket megszoktuk mr - mondta az udvarmester -, inkbb emsszen meg az a veszedelem, mint hogy egy ilyen rettenetes szrnyeteg zsarnokoskodjk rajtunk!Igen m, de ki legyen a kvet? Nem akadt az egsz udvartartsban, aki nknt vllalkozott volna a kockzatos feladatra. Vgl sorsot hztak, s a sor a kirly fpohrnokra esett.- Se felesgem, se csaldom - mondta bsan a fpohrnok -, se asszony nem sirat, se gyerek nem jajgat utnam, ha odaveszek; szvesen flldozom letemet a te nyugalmadrt, uram kirlyom!Azzal kihzta magt s peckesen, gyszosan, mltsgteljesen, mint aki a hallba megy, flvonult a palotba. Ott tallta a macskt az egyik teremben, amint ppen egy egeret pofozott nagy mrgesen. Mlyen meghajolt eltte, s annak rendje s mdja szerint tadta neki a nagytancs zenett:A macska egy kukkot sem rtett az egszbl; csak azt ltta, hogy az ember nem hozott vizet; ht nagy keservesen rnyivkolt:- Nya-u! Nya-u!A fpohrnok soha letben nem hallott macskanyvogst; gy rtette, mintha az egrl flhborodva azt feleln az zenetre:- Vagy gy? Vagy gy?Iszonyan megijedt, kihtrlt az ajtn, aztn rohant le a kertbe a kirlyhoz, ahogy csak reg lbai brtk.- Uram kirlyom, nem akar kimenni! - rebegte.- Ht ha magtl nem megy, knyszerteni kell! - mondta kemny elsznssal a kirly.gykat vontattak szembe a palotval, kihirdettk az ostromllapotot, riadra fvattk a krtket, aztn kiadtk a parancsot a tmadsra. Eldrdltek az gyk, tzet fogott a tet, recsegve-ropogva gett a palota. A macska ijedten flelt fl a zenebonra, aztn mikor a tz addig a teremig harapdzott, amelyikben cirmossga ppen az egereket ldklte - se sz, se beszd, kiugrott az ablakon, s vilgg szaladt.Az ostrom pedig tovbb folyt, drgtek a sortzek, omlottak a falak, aztn mikor elrkezettnek ltszott r az id, a kirly parancsot adott a rohamra. A gyalogsg szuronyt szegezve benyomult a palotba, de bizony nem lelt benne mst, mint egy halom fstlt egeret meg a nagy semmit.

::::::::::::::::::::::

Zenegyjtemnyem

Friss!

Rengeteg zene

Enya szmai

J Wernertl


Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.