|
|
Mese
A három bolond lány
Volt egyszer egy ember, annak volt három lánya, meg egy fia. Aratáskor a legény meg a két kisebbik lány kiment a mezőre, a nagyobbikat meg otthon hagyták, hogy főzzön, és majd hozza utánuk az ebédet. Volt egyszer egy ember, annak volt három lánya, meg egy fia. Aratáskor a legény meg a két kisebbik lány kiment a mezőre, a nagyobbikat meg otthon hagyták, hogy főzzön, és majd hozza utánuk az ebédet. Na, de a nagylány azt gondolta magában, hogy korán van, ráér a főzéssel, inkább átmegy a szomszédasszonyhoz beszélgetni. Át is ment, csak akkor ijedt meg, amikor látta, hogy igencsak elment az idő és a nap már magasan jár. Hazaszaladt, feltette főni az ételt és rakta a tűzifát alá, ahogy csak bírta. Mikor már jól főtt az étel, eszébe jutott, hogy valamit még nem mondott el a szomszéd asszonynak, így hát, megint átment hozzá. Mikor visszaért, látta, hogy kozmás lett a bableves. Levette hát a tűzről és elhatározta, hogy kiönti és főz helyette másikat. Félt attól, hogy a bátyja majd nagyon megszidja a kozmás leves miatt. Ahogy éppen öntötte ki a levest, a háta mögött felbőgött egy borjú. Azt gondolta a lány, hogy a borjú most elmegy a faluba, és mindenkinek elmondja, hogy ő odaégette a levest, és akkor soha nem megy férjhez. Megfogta hát a borjút és nem törődött többet az ebéddel.
Eljött a dél, de odakint a mezőn hiába várták az ebédet a többiek. A legény hazaküldte hát az idősebbik lányt, hogy nézze meg, mi a baj. Haza is ment a lány és a nénje mindent elmondott neki sorjában, miközben még mindig el nem eresztette a borjút. Amikor a középső lány meghallotta a történetet, ő is odaállt fogni a borjút. Hiába vártak azok ketten a mezőn. A legény egy idő után nagyon megelégelte már a várakozást és hazaküldte a legkisebb lányt is, hogy nézze meg, mi van az ebéddel és a két nővérével. Hazament a legkisebb lány is, de az is ottmaradt a borjút fogni. Egy idő után, mit volt mit tenni, a legény is hazament a mezőről, hogy megnézze, mi történet a lányokkal. - Hát, ti mit csináltok itt, ti szerencsétlenek?! A lányok elmondták, hogy miért is fogják a borjút, de erre aztán nagyon mérges lett a legény! - Mind a hármatokat agyoncsaplak! - kiáltotta. A lányok meg csak könyörögtek, hogy fogja inkább ő is a borjút. Ahogy ezt a legény meghallotta, megfordult és elindult a kapu felé, de még visszakiáltotta:
- Hát én elmegyek világot látni. Ha találok még három olyan bolondot, mint ti, akkor nem bántlak benneteket, de ha nem, akkor agyoncsapom mindhármótokat. És el is ment a legény a világnak. Beér egy faluba a legény, hát látja, hogy egy kotlós körül ott a sok csibe, egy öregasszony meg üti-veri a kotlóst. Megkérdezi a legény: - Hé, öreganyám! Mindek bántja a kotlóst? Azt mondja erre az öregasszony: - Hát, mert nem szoptatja a kiscsirkéket. - Azért nem kell a kotlóst agyonverni. Van-e kásája? - Van. - Na, akkor főzze meg a kását és adja a csirkéknek. Az asszony úgy tett, ahogy a legény mondta. Mikor kiszórta a főtt kását, látja, hogy a kotlós tüstént hívogatja a csirkéket a kásásra. Többet nem is bántotta.
Akkor a legény tovább vándorolt. A harmadik faluban éppen házat építettek. Odaköszönt hát nekik: - Adj isten! Jó munkát! Azok meg azt felelték: - Nincs itten jó munka! Már két éve építjük ezt a házat, de van itt egy kis gerenda, húzzuk, húzzuk kétfelé, hogy olyan hosszú legyen, mint a többi, de csak nem nyúlik meg. A legény erre kivett egy másik gerendát és hozzátoldotta az előzőhöz és az mindjárt jó lett.
Azzal továbbment. Alkonyatkor beért egy faluba, ahol látta, hogy az egyik udvarban sok nép áll, kezükben mindenféle ringy-rongy, és egyre csak hadonásznak vele. - Hát maguk meg mit csinálnak? - kérdezi tőlük. - Talán nem látja? Fölhajtjuk a legyeket a padlásra. - Aztán minek? - Mert nagyon elszaporodtak és bántják az állatokat. - Azokat ugyan hiába hessegetik fel, hiszen úgyis lejönnek újból. Azt mondja erre egy másik asszony: - Lejönnének, ha tudnának, csakhogy mi elvesszük a létrát. Akkor a legény egy szót sem szólt, csak sarkon fordult és hazament. Otthon elmondta a lányoknak, hogy nem csapja őket agyon, mert látott más bolondokat is, nemcsak őket. Örültek a lányok, de hiába örültek, mert elterjedt a hírük és nem mentek férjhez soha. Ha férjhez mentek volna, akkor talán ez a mese is tovább tartott volna.
| |
|
|
::::::::::::::::::::::
FELHÍVÁS!
A hirdetéseket törlöm,
légyszi NE HIRDESS a chatben!
Köszönöm!
::::::::::::::::::::::
|
::::::::::::::::::::::
|
MESE
|
|
|
|
|