Mesebarlang
::::::::::::::::::::::

Portlregisztrci
2007.02.14.

Kategria:

Hobbi-szrakozs

Eddigi legforgalmasabb nap:
2010.09.18.
OLdalt szerkeszti:
Csilla
Az oldalra nem kell
regisztrlni!
::::::::::::::::::::::

 
Rengetek designelem
Trsoldalamon

telek,italok

Htterek

Meseanimcik

Virgok

llatok

Sordszek
Tubesek

Apr dszek

Mesedollzok
Babk
Mesekpek
Mackk

Valentin nap

Banner,blyeg

 

Szlinapi meghvk(Gy)
Szlinapi meghvk (Sk.)

Naptrak(Gy)

Naptrak(Sk)
Domink (Gy)

Domink(Sk.)
Krtycskk (Gy)
dvzllapok (Gy)

Logikai jtkok(Gy)
Fejlesztk oviba(Gy)

Fejlesztk oviba(Sk)

Memrikrtyk (Sk.)

rarendek(Gy)

rarendek(Sk)
Levlpaprok(Gy)

Csklevpaprok (Gy)

Levlpaprok (nnep)
Levlpaprok(Sk.)

Levlpaprok (ssz)
Vignetta(Gy)

Fzetcimkk (Gy)
Knyvjelzk(Gy)

Szmok(Sk)   
Betk(Sk)+(Gy)
 

Szorztbla (Sk)

Napirend (Sk.)
rselkszt (Gy.)
ABC betk (Gy.)

::::::::::::::::::::::

Egy kis pihentet

Mindenkinek!

::::::::::::::::::::::
Labirintusok
Kivgk

Trsasjtkok

Kifestk (Vegyes)
Kifestk (Mess)

Kifestk (nnepek)

Online kifestknyv

Tli kifestk (Onl.)

OLVASSAROK
Mesk (Mack)
Mesk (Vegyes)

::::::::::::::::::::::

Hangos versek
Mesk

(Sk.felvtelekkel)

::::::::::::::::::::::
LETLTHET

Mesk (Macitr)
Mesk (Andersen)

Mesk (Grimm)
Legszebb mesk
Micimack
Misi Mkus
Rmusz bcsi

Babamondkk
Totyogknak

Kisiskolsoknak

Locsolversek

Gazdag Erzsi


PSP 8program
PSP 9 program
Corel Paint Shop Pro
Abode Photoshop
Animation Shop 3
Gif-anim. szerkeszt
Sok letlthet progi


Tavaszi hnapok
Nyri hnapok

szi hnapok

Tli hnapok
Idjsl rigmusok
Minden ami sz!
(Htterek,stb.)
vszakok kpekben
Itt van az sz
Itt van a tl


Jtkok kicsiknek

Gribedli oldala

Minimax oldala

Egyszer volt oldala

Olvasni j oldala

Gyermeksziget old.

Kisvakond oldala

Kinderparty oldala

Bogy s Babca o.

ltztets jtk

::::::::::::::::::::::
Sajtkszts

jtkaim

::::::::::::::::::::::
Jtkok
nagyoknak

Totalcar oldala

Honfoglal oldala

Jjtk oldala

Startlap jtkok

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

 
 

Andersen mesk
Andersen mesk : Andersen

Andersen

Az urasg,meg a kertsze

Az urasg meg a kertsze

reg udvarhz ll egy nagy vros hatrban, vastag fal, csipkzett bstyj, tornyos udvarhz.

Itt tanyzott nyridn egy gazdag, nemes urasg: valamennyi birtoka kzl ezt szerette legjobban, mert kvlrl gynyrsg volt a szemnek, bell pedig bartsgos s knyelmes. Kapuja fltt a nemesr kbe vsett cmere bszklkedett, a cmert meg az erklyeket rzsaindk fontk krl, s az udvarhz eltt pzsitsznyeg zldellt, fehr virg galagonya, vrs csipkerzsa pompzott a kzepn, s nemcsak az veghzban, de az egsz kertben klns, ritka virgok nyltak.

Volt az urasgnak egy szorgalmas kertsze; rm volt vgigmenni a virggyak kztt, a gymlcssn, a vetemnyeskerten. A kert egyik sarkban meghagyott a kertsz egy darabkt az udvarhz vszzados parkjbl: nhny reg puszpngbokrot, amelyet piramis formjra nyesett. Mgttk kt hatalmas, vn fa llt, majdnem egszen csupaszon, s aki rjuk nzett, az els pillanatban azt hihette, hogy egy szlroham nagy szalmacsomkkal hordta tele gaikat. Minden szalmacsom egy-egy madrfszek volt.

Lrms hollk meg varjak npes serege lt itt idtlen idk ta, valsgos madrfalu volt a kt fa, a madarak voltak itt az urasgok, a fldesurak, a birtok si s igazi gazdi. Az emberekkel deskeveset trdtek, de eltrtk az alacsonyan jr teremtmnyeket, br puskjuk sokszor drgtt a cserjsben; ilyenkor a madarak rmlt krogssal rppentek fl fszkkrl.

A kertsz nemegyszer mondta urnak, hogy a vn fkat ki kellene dnteni, mert csak elcsftjk a szp kertet, s a krnyk akkor a lrms madaraktl is megszabadulna. Hanem az urasg nem akarta bntani a kt reg ft, se a madarakat, hiszen mgiscsak a hajdani idk hrmondi voltak, sajnlta kipuszttani ket.

- Az a kt fa a madarak rksge, maradjon ht az vk, j Larsenem! Elg dolgod van gyis! A te gondod a virgoskert, az veghz, a gymlcss meg a vetemnyes!

Larsen, a kertsz, szorgalommal elltta minden dolgt, gonddal s szeretettel polta a fkat, a virgokat, meg is dicsrte az urasg, de azt se hallgatta el eltte, hogy bartainl nemegyszer pomps gymlcsket evett, csodlatos virgokat ltott, jobbakat s szebbeket, mint amilyenek az kertjben teremnek. Elszomorodott a kertsz, hiszen a legjobbat akarta, s a legjobbat cselekedte. Derk ember volt s hsges szolgja urnak.

Egy napon maghoz hvatta az urasg, s elmondta neki, hogy elz nap az egyik elkel bartja asztalnl ismeretlen fajtj almt s krtt evett, olyan jzt s b nedvt, hogy a vendgek nem tudtak betelni vele. Bizonyosan klorszgi fajtk voltak, de ha az ghajlat engedi, j lenne meghonostani. A hzigazda csak annyit tudott, hogy a vros legels gymlcskereskedjtl vettk. Megkrte ht az urasg a kertszt, lovagoljon be a vrosba, s tudakolja meg attl a kereskedtl, honnan hozatta a gymlcst, s rendeljen oltvnyt belle.

A kertsz jl ismerte a kereskedt, ppen annak szokta eladni az urasg felesleges gymlcst. Belovagolt ht a vrosba, s megkrdezte tle, honnan val az a ritka fajtj alma s krte.

- De hiszen ppen tled vettem! Az urasg kertjben termett! - mondta a keresked, s megmutatta az almt meg a krtt.

A kertsz nyomban rismert. Megrlt a kertsz; sietett urhoz, s elmondta neki, hogy a pomps alma meg krte a tulajdon kertjben terem.

Nem hitte az urasg.

- Lehetetlen az, Larsen! Igazolja rsban az a keresked, akkor elhiszem. A kertsz hamarosan meghozta az rst.

- Klns! - mondta elgondolkozva az urasg.

Attl fogva az urasg mindennap pomps krtt meg almt halmoztatott fel hatalmas tlakban az asztaln - tulajdon kertje gymlcseit, a flsleget meg vkaszm kldte kzeli s tvoli bartainak, mg klorszgba is. Sok rme telt benne, br arrl se feledkezett meg, hogy az a nyr s az elz nagyon kedvezett a gymlcsnek, s az egsz orszgban j terms volt.

Telt-mlt az id. Az urasg egy nap ebdre volt hivatalos a kirlyi udvarba. Msnap megint maghoz rendelte a kertszt. A felsg asztalnl olyan pomps z veghzi dinnyt evett, amilyet az kertsze sohasem kldtt az asztalra.

- Menj el az udvari kertszhez, j Larsen, s krj tle nhny magot abbl a csodlatos fajtj dinnybl!

- De hiszen az udvari kertsz tlnk kapta a dinnyemagot! - mondta mosolyogva a kertsz.

- Akkor mg pompsabb zv nevelte - felelte az urasg. - Mindegyik kitn volt!

- gy ht bszke lehetek! - mondta a kertsz. - Meg kell mondanom urasgodnak, hogy az udvari kertsznek ebben az esztendben nincs szerencsje a dinnyvel; amikor ltta, milyen pompsak a mieink, s megzlelte, felvitetett hrmat a palotba.

- Tl sokat tartasz magadrl, j Larsen, ha azt hiszed, hogy azok a dinnyk a mi kertnkbl valk.

- Bizonyos vagyok benne, uram - mondta a kertsz. Elment az udvari kertszhez, s rst krt tle, hogy a pomps dinnye az veghzukbl kerlt a kirly asztalra.

mult az r, hitt a szemnek. Elbeszlte mindenkinek a histrit, az rst is megmutatta. Attl fogva dinnyemagvaibl is kldzgetett messze fldre, ajndkba, ppgy, mint alma- s krteoltvnyaibl.

Hre rkezett nemsokra, hogy megeredtek, pomps gymlcst teremnek, s az urasg birtokrl neveztk el a fajtkat, olvasta is az urasg a birtoka nevt angolul, nmetl, franciul.

Ezt nem is lmodta volna rgebben.

- Csak Larsen ne bzza el magt tlsgosan - mondta az urasg.

A kertsz nem bzta el magt, de nem akart addig meghalni, amg nem ismerik el az orszg egyik legjobb kertsznek. Minden esztendben megprblkozott valami kerti nvny nemestsvel, s ez sikerlt is neki, de ura nemegyszer a szemre vetette, hogy az els nemestse, a krte meg az alma volt a legjobb, a ksbbi fajtk messze mgttk maradnak. A dinnye is zamatos, de amit a kirly asztalnl evett, egszen ms z volt. J az eper is, de nem klnb, mint ami a tbbi birtokos kertjben terem. Amikor aztn egyik vben pudvs lett a retek, msrl se beszlt az urasg, mint arrl; a kertsz tbbi keze munkjt nem is emlegette.

Szinte jlesett az urasgnak, ha azt mondhatta:

- Ez az esztend nem hozott j termst, kedves Larsenem! - Valsggal boldogg tette, ha a szemre vethette: - Ez az esztend nem volt szerencss!

A kertsz hetente tbbszr gynyren elrendezett virgcsokrokat vitt fel a szobkba, olyan gyesen vlogatta ssze a virgokat, hogy szinte j sznekben ragyogtak fel.

- J zlsed van, Larsen - dicsrte meg az r. - Ezt az adomnyt azonban Istentl kaptad, nem a te rdemed.

Egy nap a kertsz nagy kristlytlat lltott a szoba asztalra; a tlban vzirzsalevl libegett, rajta egy hossz szr, ragyog, kk virg nyugodott, akkora, mint egy napraforg.

- Indiai ltusz! - kiltott fel az urasg, amikor megltta.

Sohasem ltott mg ilyen virgot. Napfnybe lltotta, este meg a lmpa fnykrbe, gy gynyrkdtt benne. Aki csak ltta, pomps s ritka virgnak nevezte, igen, ezt mondta az orszg legelkelbb ifj dmja is, a kirlykisasszony, aki nemcsak szp, de okos s jszv teremts is volt.

Az urasg szerencsjnek tartotta, hogy a virgot tnyjthatta neki, s a virg felkerlt a kirlyi palotba.

Ment az urasg a kertjbe, hogy maga is szaktson egy szlat a klns virgbl, de nem tallt tbbet. Hvatta a kertszt, s megkrdezte, hol n a pomps kk ltuszvirg.

- A kertben hiba kerestem - mondta. - Vgigjrtam a virgoskertet, mg az veghzban is voltam, de nem lttam sehol.

- Nem is ott n - felelte a kertsz. - Kznsges virg az, a vetemnyeskertben szedtem. s milyen szp! Olyan, mint egy virgz kaktusz, pedig csak az articska virga.

- Ezt elbb is megmondhattad volna! - mrgeldtt az urasg. - Azt hittem, valami ritka, idegen virg. Nevetsgess tettl a kirlykisasszony eltt! megltta nlam a virgot, s megtetszett neki, nem ismerte, pedig nagyon jrtas a termszetrajzban, de ht konyhanvnyekkel nem foglalkozott. Hogy is juthatott eszedbe, Larsen, hogy felhozz a szobmba ilyen kznsges virgot? Most majd kinevet a kirlykisasszony.

S a pomps kk virgot, amely a konyhakertben nylott, kivitette a szobjbl az urasg, azt mondta, nem oda val, aztn bocsnatot krt a kirlykisasszonytl, mentegetztt, hogy a kznsges virgot a kertsz vitte a szobjba, nem tudta, mifajta lehet.

- Igazsgtalan a kertszvel - mondta a kirlykisasszony. - Megmutatott neknk egy pompz, szp virgot, amire eddig gyet se vetettnk, felfedezte szmunkra a szpsget ott, ahol mi sohasem kerestk volna. Megkrem az udvari kertszt, hogy amg az articska virgzik, mindennap hozzon fel ilyen virgot a szobmba.

gy is tett.

Az urasg lezent a kertsznek, hogy vigyen fel hozz mg egy szlat a kk virgbl.

- Tulajdonkppen egszen csinos - mondta. - Legalbbis rdekes! s megdicsrte a kertszt.

„Ezt szereti Larsen - gondolta magban. - Elknyeztetett s hi ember." sszel rettent erej vihar dhngtt; egy jszaka mg vadabbul tombolt, s a kert zugban gykerestl kicsavarta az vszzados fkat - az urasg bnatra s a kertsz rmre. A fszkket vesztett hollk, varjak rmlt ricsaja mg a vihar vltst is tlharsogta. Szrnyukkal verdestk az udvarhz ablakait, mintha az embereket akartk volna segtsgl hvni.

- Most rlhetsz, Larsen! - mondta az urasg. - A vihar kidnttte a fkat, s a madarak az erdbe kltznek. gy mr hrmondja se maradt a hajdani idknek, nincs, ami emlkeztessen rjuk. Szomor dolog ez!

A kertsz nem szlt semmit, de mr azon gondolkozott, amit rgta forgatott az eszben: gy akarta kihasznlni a pomps, napsttte helyet, hogy az a kert dsze s az urasg szemnek rme legyen.

A kidlt farisok sszetrtk a piramis alakra nyesett puszpngbokrokat is. Azok helybe erdei s mezei virgok sr sznyegt ltette a kertsz.

Ms kertsznek eszbe se jutott volna ilyen egyszer nvnyeket ltetni az urasg pomps s gazdag kertjbe. Az egyiket napos helyre ltette, a msikat rnykba, ahogy a nvny szerette. Nagy gonddal polgatta a kertnek azt a zugt, s gynyren pompzott az ezerfle virg.

A jtlandi borka sznvel s formjval az itliai ciprusra emlkeztetett; a fnyes level, szrs krisztustvis tlen-nyron zldellt, gynyrsg volt a szemnek. Eltte tbbfle fajtj pfrny; nmelyik olyan volt, mint egy aprcska plma, a msik, mintha oltalmazja lett volna annak a trkeny, szp nvnynek, amit vnuszhajnak neveznek. Itt virgzott a mostoha nvny is, a bojtorjn, olyan dn s szpen, hogy beleillett volna egy csokorba. A bojtorjn a szraz talajt szerette; a mlyebb helyeken, a nedvesebb fldben kertisska zldellt - az sem dsznvny, de olyan festi s szp, magas szrval, hatalmas leveleivel! Egyms alatt sorakoz, srga virgaival itt hajladozott a karhosszsg krfarkkr, egyenest a mezrl plntlta t a kertsz. Szagosmge, pitypang, erdei gyngyvirg, tndrkonty, hromlevel madrsska tarka srje pompzott a kert sarkban. Csodlatos ltvny volt.

Legell alacsony franciafldi krtefk drtra fesztett gai alkottak svnyt; kaptak elg napfnyt, gondos polst, s hamarosan olyan nagy s b nedv gymlcst teremtek, mint hazjukban.

A kt lombtalan reg fa helyre hossz zszlrudat tztt Larsen, rajta Dnia zszlja lobogott, mellette mg egy pzna magaslott, amelyet nyr- s szidn koml zld indi s illatos virgpamatai bortottak el, tlen azonban si szoks szerint zabkvt ktztt r a kertsz, hadd legyen az g madarainak boldog karcsonyi lakomjuk.

- A j Larsen rzelgs lett reg napjaira - mondta kertszrl az urasg. - De hsges s derk ember.

jvkor egy fvrosi kpesjsgban kzltek egy kpet: a rgi udvarhz kertjnek zugt brzolta, ahol a zszlrd mellett az g madarainak volt tertett asztala. Aki a kpet ltta, azt mondta, hogy szp gondolat volt az si szokst feleleventeni.

- Ha ez a Larsen csinl valamit, mindjrt sztkrtlik. Szerencss ember! Vgl mg bszknek kell lennem, hogy az n kertszem! - mondta az urasg irigyen. Eszbe se jutott, hogy a kertsz szorgalmas s becsletes munkjval szerezte a hrnevt.

Eddig a trtnet a kertszrl meg az urasgrl. Gondolkozz el rajta!

 
::::::::::::::::::::::
MESE

::::::::::::::::::::::
Grimm:A hrom szerencsefia
::::::::::::::::::::::
Egyszer egy regember maga el hvta a hrom fit.- Vn vagyok mr - mondta -, rzem, kzeleg a hallom. Pnzem nincs, de azrt nem tvozom res kzzel a vilgbl. Egyiktknek hagyok egy kakast, a msik kap egy kaszt, a harmadik meg legyen ez a macska. Haszontalan jszgoknak ltszanak, de csak rajtatok ll, hogy szerencst csinljatok velk. Keressetek olyan orszgot, ahol az ilyesmit nem ismerik. Megltjtok, egykettre boldogultok velk.Az reg ezutn nemsokra meghalt. A testvrek illenden eltemettk, aztn a legidsebb azt mondta:- tnak indulok, megprblom, mire megyek a kakasommal. Szegnyek vagyunk, legalbb addig is kevesebb kenyr fogy a hznl, amg odajrok. Hna al vette az rksgt, s nekivgott vele a vilgnak. De brmerre ment, mindentt ismertk a kakast. A vrosokban ott lt a tornyok tetejn a szlkakas, csikorgott, s ide-oda forgott a szlben; a falvakban meg ton-tflen igazi, l kakasok kukorkoltak."No, szegny j desapm, te aztn eltalltad, hogyan csinljk a szerencst!" - gondolta magban a fi, mikor mr vagy a hetedik orszgot rtta, de mg csak gyet sem vetettek sehol a kakasra.Vgl elrt a tengerhez, nagy bjban hajra szllt, s eljutott egy tvoli szigetre.Alighogy a partra lpett, sszesereglett a vros apraja-nagyja, mozdulni se lehetett a kiktben; mutogattk egymsnak, mi van a fi hna alatt, s egyre azt krdeztk:- Mi az? Mi az?- Kakas - felelte a fi:- Ht az mire j? - faggattk tovbb.A fi ltta, hogy itt mg hrbl sem ismerik a kakast; killt ht a fvros piacnak a kells kzepre, s elkezdte magasztalni a jszgt.- Ide nzzetek! Ez aztn a nemes llat! Rubinpiros koronja van, s sarkantyt hord, mint egy vitz. Radsul az idjslshoz is rt. Hrma rikkant minden jjel, s jelenti, hny ra van; a harmadik rikkants utn flkel a nap. Ha pedig nappal szl, bizonyosak lehettek benne, hogy id vltozs lesz.mult-bmult a np, s fenn virrasztott egsz jjel, gy leste nagy gynyrsggel, hogyan jelenti harsny hangon a kakas kettkor, ngykor meg hatkor az idt. Mikor aztn a harmadik kakassz utn flkelt a nap, vge-hossza nem volt az ujjongsnak, csodlkozsnak, lelkesedsnek.- Meg kell szereznnk ezt a csodallatot! - mondtk.Kldttsget szerveztek, a fi elbe vonultak, s megkrdeztk, eladn-e a kakast, s ha igen, mennyirt.- Annyi aranyrt, amennyit egy szamr elvisz a htn - felelte a legny.- No, az igazn nem sok ilyen ritka kincsrt! - mondtk, s megadtk neki, amit krt.A kt kisebbik testvrnek leesett az lla, mikor a btyjuk belltott az udvarba arannyal megrakott szamarval.A kzps rgtn kijelentette:- n is tra kelek, htha aratok valamit a kaszmmal!Sok orszgot bejrt, de akrmerre jrt, mindentt ismertk mr a kaszt. Szegny finak kezdett felkopni az lla s hervadni a remnysge. Bnatban is hajra szllt, s is eljutott egy tvoli szigetre.A kiktben jl megnztk, mifle furcsa holmit cipel a htn, soha letkben nem lttak mg olyat; de hagytk, hadd menjen vele, amerre akar. A fi nekivgott a hatrnak. ppen nyr eleje volt, aratsid. Amerre csak nzett, mindentt tiszta bza ringott, simogatta az enyhe szl a bkol kalszokat."Ha mskppen nem boldogulok - gondolta a fi -, bellok aratmunksnak, legalbb megkeresem a kenyeremet."Mikor a bzamez vgre rt, olyasmit ltott, hogy elhlt tle. gykat vontattak a tbla szlre, tzrek srgtek-forogtak, parancsok harsantak, aztn egyszerre megdrdltek az gyk, s iszonyatos zenebonval okdni kezdtk a tzes golykat.A fi lesunyta a fejt, nehogy eltalljk, s egy goly levigye a kobakjt. Nzett jobbra, nzett balra, kereste az ellensget, de mert egy rva lelket nem ltott se kzel, se tvol a tzreken kvl, vgl is a kzelkbe vakodott, s egy fatrzs mgl odakiltott az egyik katonnak:- Mi az, koma, kitrt a hbor?- Dehogy trt! - bosszankodott a katona az ostoba krdsen. - Nem ltod, hogy aratunk?No, most mr a fi megrtette, hogy ez itt gy szoks: ha a gabona berik, gyval akarjk levgatni. Csak ht az ilyesmi elg bizonytalan dolog. Az egyik lvs magasabbra sikerlt a kelletnl, a msik meg szr helyett a kalszt tallta el, s gy sztszrta a magot, hogy mind krba ment. S radsul a nagy lrma!"Ha itt a fl orszg nem sket, ht senki!" - gondolta.Megvrta, mg tzsznet lett, akkor ellpett a fa mgl, megfente a kaszjt, bellt a tblba, s vgni kezdte a bzt.Dltek az arany rendek; a mi embernk csak gy vgta szpen a gabont, s kzben mosolygott a bajusza alatt, mert mire a harmadik rendet vgta, mr ott ttotta a szjt az egsz hadsereg a tbla szln. Messzirl fnyes hintkban, pomps paripkon jtt a vezrkar megszemllni, mi trtnik.Megfjtk a trombitkat, a fit tisztessggel odavezettk a tbornok el, s fltettk neki a krdst, eladja-e csodlatos szerszmt, s ha igen, mennyirt.- Egy j lrt meg annyi aranyrt, amennyit elbr - felelte a fi. Megadtk neki rmmel. Bezzeg csodlkoztak rajta otthon, amikor belltott a szerzemnyvel! Csak a legkisebb testvrnek fjt a szve: lm, a kt btyja mt gazdag, egyedl neki nincs semmije a macskjn kvl.- Nekem nincs itt tovbb maradsom - mondta -, nem eszem a ms kenyert, n is elindulok szerencst prblni!A btyjai marasztaltk, krleltk, ne menjen, maradjanak egytt, ami az egyik, az a msik is, megosztoznak testvriesen mindenen; de hiba, a legkisebbik fit csak nem lehetett jobb beltsra brni.- n sem a msbl akarok lni, hanem a sajt szerencsmet akarom megcsinlni.No, nem sok kiltsa volt r, az egyszer biztos! Orszgrl orszgra vndorolt, de mindentt annyi volt a macska, hogy mg az tflre is jutott bellk. Ha vrosba vitt az tja, ott stltak a tetkn; ha falun ment t, ott szunykltak a konyha kszbn; ha meg falu s vros kzt a szabad hatrban jrt, nem ott ltta ket egerszni a tarlkon?Vgl gy elbsult, hogy mr ltni sem akarta ezt a vilgot, legszvesebben kivndorolt volna belle a macskjval. Utoljra is lelt egy nagy kre a tengerparton, gondolta, beleveti a macskjt a hullmokba, aztn magt is elemszti bennk. Hanem aztn mgis jobbat eszelt ki: hajra szllt, addig utazott a tengeren, ameddig a haj vitte.Mikor kiktttek, nekiindult a vrosnak, htha tall valami munkt, amibl meglhet maga is meg a macskja is. Ide is, oda is bekopogtatott a boldogtalan, de mindentt elutastottk.- Flfogadni valakit? Ugyan, hogy kpzeled! rlnk, ha neknk magunknak marad egy falatka kenyr!Mikor mr vagy a hatodik helyen hallotta ugyanezt, s mindentt csak kedvetlen, savany arcokat ltott, mintha az egsz orszgot ecetbe mrtottk volna, nem llta meg tovbb, megkrdezte:- De ht mi bajotok van tulajdonkppen? Ltom a nagy hombrokrl, hogy bven teremhet gabontok, az utcitok tele vannak zletekkel, a hzaitok szpek, tgasak; csupa vidmsgnak kellene lennie, mgis olyan itt minden, mint egy temetsen. Mi bnt ht?- Az egerek! - jajdultak fel. - Tnkretesznek az egerek: megeszik a gabonnkat, megrgjk a btorunkat, alfrjk a hzainkat, mg a vgn odig merszkednek, hogy minket is meglnek. Nincs segtsg, megemszt mindnyjunkat az egrveszedelem!- Ht a kirlyotok mirt nem intzkedik? - krdezte a fi, s rkoppintott a macska orrra, mert a cirmos mr igen nyugtalankodott az egrszag miatt.- A kirlyunk! - legyintettek bsan. - Szegny kirlyunk egszen odavan, se nappala, se jjele; maholnap a sajt palotjbl is kikergetik az egerek.A fi megmutattatta magnak, merre visz az t a palotba, s jelentkezett a kirlynl a macskval.- Uram kirlyom, csak egy kegyet krek tled: engedd meg, hogy ma jszaka itt hljak az llatommal a palotdban, mgpedig abban a teremben, ahol a legtbb az egr!- Van az itt bven mindentt! - shajtotta a kirly. De azrt talltak mgis egy termet, ahol mg a szokottnl is tbb volt; oda bevittk a fi vacsorjt, s rzrtk az ajtt. Az udvar meg, ln a kirllyal, kivonult a szabad g al, mert meleg nyr volt, s ott mgsem hborgattk ket gy az egerek.A fi megvacsorzott, de a macsknak nem adott egy falatot sem, nehogy elverje az ht. Mikor jllakott, knyelmesen lefekdt, s tjra engedte a cirmost.Reggel jn az udvarmester, bekopogtat a fihoz, belp a terembe, s majd hanyatt vgdik a meglepetstl. A macska ott hever kzptt, a pocakja, mint a duda, krltte pedig tertve a padl dgltt egerekkel.Az udvarmester, ahogy maghoz trt, rohant a kirlyhoz eljsgolni, mit ltott. A kirly flsietett a palotba, s a tulajdon szemvel is megbizonyosodott a dologrl. Azt sem tudta, hov legyen rmben, meghzatta a harangokat, egsz orszgra szl nnepsget rendelt el, s rgtn meg akarta tenni a fit hercegnek.Hanem az elhrtotta a megtiszteltetst.- Nem kvnok n herceg lenni, haza akarok menni a falumba, de ha akarjtok, j pnzrt nlatok hagyom az egrlmet.- s mit krsz rte? - tudakolta a kirly.- Egy szvrt, megrakva annyi arannyal, amennyit elbr.- Ha csak ilyen cseklysg a szved vgya! - mondta a kirly, s azonnal kiadta a parancsot a kincstrnoknak: rakjk meg arannyal az orszg legersebb szvrt, s adjk a finak.gy ht a hrom testvr kzl jrt a legjobban, mert tudvalev, hogy az szvr mind a szamrnl, mind a lnl jobban brja a terhet.s ezzel vge is volna a mesnek, ha a macska ott nem maradt volna a kirlyi palotban. De ott maradt; igen jl rezte magt, s buzgn ldste az egereket. Csak egy baj volt: hogy a fi elfelejtette meghagyni az udvarmesternek, hogy az egerek mell vizet is adjanak m a macsknak!Mint mr mondtam, meleg nyr volt; a nagy munkban alaposan kimelegedett a cirmos, s ersen megszomjazott. Abbahagyta ht egy kicsit a vadszst, flszegte a fejt, s nagyot kiltott:- Nyau! Nyau!Nosza, megrettent a kirly, megrmlt az egsz udvari np; hanyatt-homlok kiszaladtak a palotbl. Kint aztn nyomban tancsot tartottak, meghnytk-vetettk, mit tegyenek, s vgl gy dntttek, kveteket kldenek a macskhoz, flszltjk, hagyja el a palott.- Az egereket megszoktuk mr - mondta az udvarmester -, inkbb emsszen meg az a veszedelem, mint hogy egy ilyen rettenetes szrnyeteg zsarnokoskodjk rajtunk!Igen m, de ki legyen a kvet? Nem akadt az egsz udvartartsban, aki nknt vllalkozott volna a kockzatos feladatra. Vgl sorsot hztak, s a sor a kirly fpohrnokra esett.- Se felesgem, se csaldom - mondta bsan a fpohrnok -, se asszony nem sirat, se gyerek nem jajgat utnam, ha odaveszek; szvesen flldozom letemet a te nyugalmadrt, uram kirlyom!Azzal kihzta magt s peckesen, gyszosan, mltsgteljesen, mint aki a hallba megy, flvonult a palotba. Ott tallta a macskt az egyik teremben, amint ppen egy egeret pofozott nagy mrgesen. Mlyen meghajolt eltte, s annak rendje s mdja szerint tadta neki a nagytancs zenett:A macska egy kukkot sem rtett az egszbl; csak azt ltta, hogy az ember nem hozott vizet; ht nagy keservesen rnyivkolt:- Nya-u! Nya-u!A fpohrnok soha letben nem hallott macskanyvogst; gy rtette, mintha az egrl flhborodva azt feleln az zenetre:- Vagy gy? Vagy gy?Iszonyan megijedt, kihtrlt az ajtn, aztn rohant le a kertbe a kirlyhoz, ahogy csak reg lbai brtk.- Uram kirlyom, nem akar kimenni! - rebegte.- Ht ha magtl nem megy, knyszerteni kell! - mondta kemny elsznssal a kirly.gykat vontattak szembe a palotval, kihirdettk az ostromllapotot, riadra fvattk a krtket, aztn kiadtk a parancsot a tmadsra. Eldrdltek az gyk, tzet fogott a tet, recsegve-ropogva gett a palota. A macska ijedten flelt fl a zenebonra, aztn mikor a tz addig a teremig harapdzott, amelyikben cirmossga ppen az egereket ldklte - se sz, se beszd, kiugrott az ablakon, s vilgg szaladt.Az ostrom pedig tovbb folyt, drgtek a sortzek, omlottak a falak, aztn mikor elrkezettnek ltszott r az id, a kirly parancsot adott a rohamra. A gyalogsg szuronyt szegezve benyomult a palotba, de bizony nem lelt benne mst, mint egy halom fstlt egeret meg a nagy semmit.

::::::::::::::::::::::

Zenegyjtemnyem

Friss!

Rengeteg zene

Enya szmai

J Wernertl


Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.