Mesebarlang
::::::::::::::::::::::

Portlregisztrci
2007.02.14.

Kategria:

Hobbi-szrakozs

Eddigi legforgalmasabb nap:
2010.09.18.
OLdalt szerkeszti:
Csilla
Az oldalra nem kell
regisztrlni!
::::::::::::::::::::::

 
Rengetek designelem
Trsoldalamon

telek,italok

Htterek

Meseanimcik

Virgok

llatok

Sordszek
Tubesek

Apr dszek

Mesedollzok
Babk
Mesekpek
Mackk

Valentin nap

Banner,blyeg

 

Szlinapi meghvk(Gy)
Szlinapi meghvk (Sk.)

Naptrak(Gy)

Naptrak(Sk)
Domink (Gy)

Domink(Sk.)
Krtycskk (Gy)
dvzllapok (Gy)

Logikai jtkok(Gy)
Fejlesztk oviba(Gy)

Fejlesztk oviba(Sk)

Memrikrtyk (Sk.)

rarendek(Gy)

rarendek(Sk)
Levlpaprok(Gy)

Csklevpaprok (Gy)

Levlpaprok (nnep)
Levlpaprok(Sk.)

Levlpaprok (ssz)
Vignetta(Gy)

Fzetcimkk (Gy)
Knyvjelzk(Gy)

Szmok(Sk)   
Betk(Sk)+(Gy)
 

Szorztbla (Sk)

Napirend (Sk.)
rselkszt (Gy.)
ABC betk (Gy.)

::::::::::::::::::::::

Egy kis pihentet

Mindenkinek!

::::::::::::::::::::::
Labirintusok
Kivgk

Trsasjtkok

Kifestk (Vegyes)
Kifestk (Mess)

Kifestk (nnepek)

Online kifestknyv

Tli kifestk (Onl.)

OLVASSAROK
Mesk (Mack)
Mesk (Vegyes)

::::::::::::::::::::::

Hangos versek
Mesk

(Sk.felvtelekkel)

::::::::::::::::::::::
LETLTHET

Mesk (Macitr)
Mesk (Andersen)

Mesk (Grimm)
Legszebb mesk
Micimack
Misi Mkus
Rmusz bcsi

Babamondkk
Totyogknak

Kisiskolsoknak

Locsolversek

Gazdag Erzsi


PSP 8program
PSP 9 program
Corel Paint Shop Pro
Abode Photoshop
Animation Shop 3
Gif-anim. szerkeszt
Sok letlthet progi


Tavaszi hnapok
Nyri hnapok

szi hnapok

Tli hnapok
Idjsl rigmusok
Minden ami sz!
(Htterek,stb.)
vszakok kpekben
Itt van az sz
Itt van a tl


Jtkok kicsiknek

Gribedli oldala

Minimax oldala

Egyszer volt oldala

Olvasni j oldala

Gyermeksziget old.

Kisvakond oldala

Kinderparty oldala

Bogy s Babca o.

ltztets jtk

::::::::::::::::::::::
Sajtkszts

jtkaim

::::::::::::::::::::::
Jtkok
nagyoknak

Totalcar oldala

Honfoglal oldala

Jjtk oldala

Startlap jtkok

Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

 
 

Andersen mesk
Andersen mesk : Andersen

Andersen

A szzszorszp

A szzszorszp

Hallgass ide, mest mondok!

Kinn a faluvgen, a dlt szln, llt egy takaros kis paraszthz - biztosan lttad te is arra jrtodban. A hz eltt virgoskert pompzott, krltte lckerts; azon tl rok hzdott, s az rokparti zsenge fben egy kis szzszorszp bontogatta szirmait. Melegen simogatta a nap, akr a kert pomps dszvirgait, s a szerny kis virg szinte szemltomst nylott, ersdtt. Egy reggel aztn kitrta valamennyi fehr-rzsaszn, apr szirmt, megmutatta porzinak srga gombjt - mintha egy arany napocskt rzss sugarak vettek volna krl. A kis szzszorszpnek eszbe se jutott, hogy csak egy szegnyes ruhj mezei virg, hogy szre se veszik a f kztt; boldog volt s elgedett, hlsan fordult a meleg nap fel, nzte sugaras arct, s hallgatta a magasban sznt pacsirta nekt.

nnepi rm tlttte el, mintha vasrnap lett volna, pedig ppen htf volt; a gyerekek iskolban ltek s tanultak; a szzszorszp is tanult, ahogy ott ldglt kis zld szrn az rokparti fben: tanult a naptl meg a termszettl, s csordultig telt a szve hlval. A pacsirtt hallgatta, gy rezte, azt mondja el nekben, amit is rez; htattal nzett fl a boldog madrra, amely nekelni is tud meg rplni is, de irigysg nem volt a szvben, nem bnkdott, hogy neki egyiket se adta meg a termszet. „Ltok s hallok, ez elg! - gondolta magban. - Simogat a nap, elfutban megcskol a szl. Kvnhatok-e tbbet?"

A kertsen bell mereven llt a sok elkel virg, mintha nyrsat nyelt volna; minl kevesebb illatot rasztottak, annl ggsebben vetettk fl a fejket. A pnksdi rzsk flduzzasztottk az arcukat, hogy nagyobbak legyenek, mint a rzsk, pedig ht nem a nagysg teszi a virgot. A tulipnok csodlatos sznekben pompztak, s ezt k is tudtk, ht kihztk magukat, hogy mindenki lthassa ket. Persze szre se vettk az rokparton virgz szzszorszpet, de az annl tbbet gynyrkdtt bennk. „Milyen pompsak, milyen elkelk! Az a szp hang madr biztosan leszll kzbk, s megltogatja ket. De j, hogy ilyen kzel szlettem, s lthatom ezt a pompt!"

Mg vgig se gondolta, egyszer csak rnyk borult flbe: a pacsirta ereszkedett al a magasbl. Csakhogy nem a pnksdi rzsk meg tulipnok kz, nem bizony, hanem egyenest a kis szzszorszp mell, akit szinte elkbtott az rm.

A szp hang madr krltncolta, s azt nekelte:

- Milyen lgy ez a zsenge f! s milyen gynyr ez a kis szzszorszp, igazn megrdemli a nevt! Arany a szve, ezst-rzsaszn a ruhja!

Boldog volt a kis szzszorszp, kimondhatatlanul boldog! Most tudta meg, hogy ilyen szp nevet kapott a termszettl. A pacsirta nekelt neki egyet, aztn flrppent a magasba, s eltnt a kk vgtelenben.

Beletelt egy j darab id, mg a szzszorszp maghoz trt vratlan rmbl. Kicsit szgyenlsen s mgis boldogan tekintett a kert pompz virgai fel: lthattk, hogy milyen megbecsls rte, s bizonyosan osztoznak rmben. De a tulipnok mg magasabbra vetettk a fejket, s hegyes arcuk vrvrs volt a bosszsgtl. A pnksdi rzsk meg egszen megdagadtak dhkben, s mg szerencse, hogy nem tudtak beszlni, mert kemny szavakat vgtak volna oda a szzszorszpnek. A szegny kis virg ltta rajtuk, hogy kijttek a sodrukbl, s ez mlyen elszomortotta.

Nemsokra egy lny lpett a kertbe, fnyes pengj, les ks volt a kezben, lehajolt a tulipnokhoz, s j nhnyat levgott.

- Jaj! - ijedezett odakinn a kis szzszorszp. - Most meghalnak szegnyek, rettenetes! - A lny csokorba kttte a tulipnokat, s bevitte a hzba; a szzszorszp hlt adott az istennek, amirt kinn szletett az rokpart fvben, s nhet, virgozhat szrevtlen. Alkonyatkor sszecsukta apr szirmait, s lomra hajtotta a fejt. Egsz jjel a naprl meg a szp hang madrrl lmodott.

Msnap reggel, amikor boldogan nyitogatta sorra szirmait, s kitrta kelyht a napnak meg a szlnek, meghallotta megint a pacsirta nekt, de ez most a szomorsg neke volt. Bizony nem is csoda: a pacsirtt hlba kertettk, s most egy kalitkban raboskodott a nyitott ablak mellett. Fjdalmas vgyakozssal nekelt a szabad, boldog replsrl, az ifjsgrl, a zsendl vetsrl, a leveg roppant tereirl, a knny lebegsrl. A szegny madrnak majd megszakadt a szve: brtnrcs vlasztotta el ettl a sok gynyrsgtl.

A kis szzszorszp nagyon megsajnlta, s mindenron segteni akart rajta, de hogy fogjon hozz gynge kis virg ltre? Trte a fejt, de hiba. Egy csapsra elfeledte, hogy milyen szp krltte a vilg, milyen simogat a nap, s milyen szpek az rzss-fehr szirmai; csak a raboskod madr sorsa jrt az eszben, amelyen nem vltoztathatott.

Ahogy ott tndtt, kt fi lpett ki a kertkapun. Az egyiknek ks volt a kezben, les ks, amilyennel a lny metszette le a tulipnokat. A fik egyenest a szzszorszp fel tartottak, aki remegve vrta, mi kvetkezik.

- Itt kivghatunk egy szp pzsitkockt a pacsirta kalitkjba! - mondta az egyik fi, s belevgott a fbe, ppen krlkertette azt a darabot, amelynek kzepn a kis szzszorszp virgzott.

- Tpd ki azt a virgot! - mondta a msik fi, s a szzszorszp megremegett: ha kitpik, meghal. Pedig most gy szeretett volna lni, hiszen a kalitkba kerlne, a fogoly pacsirthoz!

- Hadd maradjon! - felelte a fi. - Csak dszti a pzsitot. - A szzszorszp ht letben maradt, s bejutott a raboskod madr kalitkjba.

De nem segthetett rajta, mg vigasztalni se tudta. A szegny kis madr elvesztett szabadsgt siratozta, ott vergdtt a kalitka vasrdjai mellett; a szzszorszp meg nem tudott beszlni, ht nem vigasztalhatta. gy mlt el a dleltt.

- Majd szomjan halok! - panaszolta a kis madr. - Elmentek hazulrl, s nem adtak innom. Kiszradt a torkom, jg meg tz jrja t a testemet, llegzeni is nehezemre esik. Meghalok, tudom, itt kell hagynom a napot, az de lombokat, a kk levegt, a fld minden gynyrsgt!

Tikkadt csrt belefrta a hvs pzsitba, hogy felfrissljn, s akkor vette szre a kis szzszorszpet. Flbe hajolt, s sznakozva mondta:

- Ht neked is rabsgban kell elpusztulnod, te szegny kis virg? Tged meg ezt a darabka pzsitot adtk nekem krptlsul az egsz vilgrt, ami nemrg mg az enym volt. Legyen ht minden kis fszl egy-egy sudr fa, minden egyes szirmod egy-egy illatos virg a szmomra! , de te is csak arra emlkeztetsz, kis virg, amit elvesztettem!

„Ha megvigasztalhatnm!" - gondolta megindultan a szzszorszp, de szirmt se tudta mozdtani, nemhogy szlni tudott volna. Hanem az illat, amely a kelyhbl radt, sokkal ersebb volt, mint mskor; ezt megrezte a rab madr is, s nem nylt a virghoz, pedig epeszt szomjsgban mr a fszlakat is letpdeste.

Mr beesteledett, s mg mindig nem trt haza a hznpe; nem adott senki a madrnak egy csepp vizet se. Kiterjesztette szegny a szrnyt, gytrdve vergdtt, s neke csak fjdalmas, panaszkod csipogs volt. Tikkadt feje rhanyatlott a virgra, s egyszer csak vge volt: megszakasztotta szvt a vgyakozs meg a szomjsg knja. A szzszorszp szomoran virrasztott mellette, nem jtt lom a szemre, vagyis nem tudta sszecsukni a szirmait. Betegen konyult le a fldre.

Csak msnap reggel lptek a kalitkhoz a fik; amikor meglttk a halott pacsirtt, meggyszoltk, elsirattk, aztn szp kis srt stak neki, piros skatulya-koporsba beletettk a madarat, s virgszirmokat szrtak flbe, nagy pompval temettk el. Amg lt s nekelt, megfeledkeztek rla, tlen-szomjan hagytk a kalitkban, de most, hogy kimlt, gy megbecsltk.

Hanem a pzsitkockt a szzszorszppel egytt kihajtottk az t porba. Nem gondolt a kis virgra senki, pedig egyedl volt j szvvel a pacsirthoz, s ha ki tudja eszelni a mdjt, bizony megvigasztalta volna szomor fogsgban.

 
::::::::::::::::::::::
MESE

::::::::::::::::::::::
Grimm:A hrom szerencsefia
::::::::::::::::::::::
Egyszer egy regember maga el hvta a hrom fit.- Vn vagyok mr - mondta -, rzem, kzeleg a hallom. Pnzem nincs, de azrt nem tvozom res kzzel a vilgbl. Egyiktknek hagyok egy kakast, a msik kap egy kaszt, a harmadik meg legyen ez a macska. Haszontalan jszgoknak ltszanak, de csak rajtatok ll, hogy szerencst csinljatok velk. Keressetek olyan orszgot, ahol az ilyesmit nem ismerik. Megltjtok, egykettre boldogultok velk.Az reg ezutn nemsokra meghalt. A testvrek illenden eltemettk, aztn a legidsebb azt mondta:- tnak indulok, megprblom, mire megyek a kakasommal. Szegnyek vagyunk, legalbb addig is kevesebb kenyr fogy a hznl, amg odajrok. Hna al vette az rksgt, s nekivgott vele a vilgnak. De brmerre ment, mindentt ismertk a kakast. A vrosokban ott lt a tornyok tetejn a szlkakas, csikorgott, s ide-oda forgott a szlben; a falvakban meg ton-tflen igazi, l kakasok kukorkoltak."No, szegny j desapm, te aztn eltalltad, hogyan csinljk a szerencst!" - gondolta magban a fi, mikor mr vagy a hetedik orszgot rtta, de mg csak gyet sem vetettek sehol a kakasra.Vgl elrt a tengerhez, nagy bjban hajra szllt, s eljutott egy tvoli szigetre.Alighogy a partra lpett, sszesereglett a vros apraja-nagyja, mozdulni se lehetett a kiktben; mutogattk egymsnak, mi van a fi hna alatt, s egyre azt krdeztk:- Mi az? Mi az?- Kakas - felelte a fi:- Ht az mire j? - faggattk tovbb.A fi ltta, hogy itt mg hrbl sem ismerik a kakast; killt ht a fvros piacnak a kells kzepre, s elkezdte magasztalni a jszgt.- Ide nzzetek! Ez aztn a nemes llat! Rubinpiros koronja van, s sarkantyt hord, mint egy vitz. Radsul az idjslshoz is rt. Hrma rikkant minden jjel, s jelenti, hny ra van; a harmadik rikkants utn flkel a nap. Ha pedig nappal szl, bizonyosak lehettek benne, hogy id vltozs lesz.mult-bmult a np, s fenn virrasztott egsz jjel, gy leste nagy gynyrsggel, hogyan jelenti harsny hangon a kakas kettkor, ngykor meg hatkor az idt. Mikor aztn a harmadik kakassz utn flkelt a nap, vge-hossza nem volt az ujjongsnak, csodlkozsnak, lelkesedsnek.- Meg kell szereznnk ezt a csodallatot! - mondtk.Kldttsget szerveztek, a fi elbe vonultak, s megkrdeztk, eladn-e a kakast, s ha igen, mennyirt.- Annyi aranyrt, amennyit egy szamr elvisz a htn - felelte a legny.- No, az igazn nem sok ilyen ritka kincsrt! - mondtk, s megadtk neki, amit krt.A kt kisebbik testvrnek leesett az lla, mikor a btyjuk belltott az udvarba arannyal megrakott szamarval.A kzps rgtn kijelentette:- n is tra kelek, htha aratok valamit a kaszmmal!Sok orszgot bejrt, de akrmerre jrt, mindentt ismertk mr a kaszt. Szegny finak kezdett felkopni az lla s hervadni a remnysge. Bnatban is hajra szllt, s is eljutott egy tvoli szigetre.A kiktben jl megnztk, mifle furcsa holmit cipel a htn, soha letkben nem lttak mg olyat; de hagytk, hadd menjen vele, amerre akar. A fi nekivgott a hatrnak. ppen nyr eleje volt, aratsid. Amerre csak nzett, mindentt tiszta bza ringott, simogatta az enyhe szl a bkol kalszokat."Ha mskppen nem boldogulok - gondolta a fi -, bellok aratmunksnak, legalbb megkeresem a kenyeremet."Mikor a bzamez vgre rt, olyasmit ltott, hogy elhlt tle. gykat vontattak a tbla szlre, tzrek srgtek-forogtak, parancsok harsantak, aztn egyszerre megdrdltek az gyk, s iszonyatos zenebonval okdni kezdtk a tzes golykat.A fi lesunyta a fejt, nehogy eltalljk, s egy goly levigye a kobakjt. Nzett jobbra, nzett balra, kereste az ellensget, de mert egy rva lelket nem ltott se kzel, se tvol a tzreken kvl, vgl is a kzelkbe vakodott, s egy fatrzs mgl odakiltott az egyik katonnak:- Mi az, koma, kitrt a hbor?- Dehogy trt! - bosszankodott a katona az ostoba krdsen. - Nem ltod, hogy aratunk?No, most mr a fi megrtette, hogy ez itt gy szoks: ha a gabona berik, gyval akarjk levgatni. Csak ht az ilyesmi elg bizonytalan dolog. Az egyik lvs magasabbra sikerlt a kelletnl, a msik meg szr helyett a kalszt tallta el, s gy sztszrta a magot, hogy mind krba ment. S radsul a nagy lrma!"Ha itt a fl orszg nem sket, ht senki!" - gondolta.Megvrta, mg tzsznet lett, akkor ellpett a fa mgl, megfente a kaszjt, bellt a tblba, s vgni kezdte a bzt.Dltek az arany rendek; a mi embernk csak gy vgta szpen a gabont, s kzben mosolygott a bajusza alatt, mert mire a harmadik rendet vgta, mr ott ttotta a szjt az egsz hadsereg a tbla szln. Messzirl fnyes hintkban, pomps paripkon jtt a vezrkar megszemllni, mi trtnik.Megfjtk a trombitkat, a fit tisztessggel odavezettk a tbornok el, s fltettk neki a krdst, eladja-e csodlatos szerszmt, s ha igen, mennyirt.- Egy j lrt meg annyi aranyrt, amennyit elbr - felelte a fi. Megadtk neki rmmel. Bezzeg csodlkoztak rajta otthon, amikor belltott a szerzemnyvel! Csak a legkisebb testvrnek fjt a szve: lm, a kt btyja mt gazdag, egyedl neki nincs semmije a macskjn kvl.- Nekem nincs itt tovbb maradsom - mondta -, nem eszem a ms kenyert, n is elindulok szerencst prblni!A btyjai marasztaltk, krleltk, ne menjen, maradjanak egytt, ami az egyik, az a msik is, megosztoznak testvriesen mindenen; de hiba, a legkisebbik fit csak nem lehetett jobb beltsra brni.- n sem a msbl akarok lni, hanem a sajt szerencsmet akarom megcsinlni.No, nem sok kiltsa volt r, az egyszer biztos! Orszgrl orszgra vndorolt, de mindentt annyi volt a macska, hogy mg az tflre is jutott bellk. Ha vrosba vitt az tja, ott stltak a tetkn; ha falun ment t, ott szunykltak a konyha kszbn; ha meg falu s vros kzt a szabad hatrban jrt, nem ott ltta ket egerszni a tarlkon?Vgl gy elbsult, hogy mr ltni sem akarta ezt a vilgot, legszvesebben kivndorolt volna belle a macskjval. Utoljra is lelt egy nagy kre a tengerparton, gondolta, beleveti a macskjt a hullmokba, aztn magt is elemszti bennk. Hanem aztn mgis jobbat eszelt ki: hajra szllt, addig utazott a tengeren, ameddig a haj vitte.Mikor kiktttek, nekiindult a vrosnak, htha tall valami munkt, amibl meglhet maga is meg a macskja is. Ide is, oda is bekopogtatott a boldogtalan, de mindentt elutastottk.- Flfogadni valakit? Ugyan, hogy kpzeled! rlnk, ha neknk magunknak marad egy falatka kenyr!Mikor mr vagy a hatodik helyen hallotta ugyanezt, s mindentt csak kedvetlen, savany arcokat ltott, mintha az egsz orszgot ecetbe mrtottk volna, nem llta meg tovbb, megkrdezte:- De ht mi bajotok van tulajdonkppen? Ltom a nagy hombrokrl, hogy bven teremhet gabontok, az utcitok tele vannak zletekkel, a hzaitok szpek, tgasak; csupa vidmsgnak kellene lennie, mgis olyan itt minden, mint egy temetsen. Mi bnt ht?- Az egerek! - jajdultak fel. - Tnkretesznek az egerek: megeszik a gabonnkat, megrgjk a btorunkat, alfrjk a hzainkat, mg a vgn odig merszkednek, hogy minket is meglnek. Nincs segtsg, megemszt mindnyjunkat az egrveszedelem!- Ht a kirlyotok mirt nem intzkedik? - krdezte a fi, s rkoppintott a macska orrra, mert a cirmos mr igen nyugtalankodott az egrszag miatt.- A kirlyunk! - legyintettek bsan. - Szegny kirlyunk egszen odavan, se nappala, se jjele; maholnap a sajt palotjbl is kikergetik az egerek.A fi megmutattatta magnak, merre visz az t a palotba, s jelentkezett a kirlynl a macskval.- Uram kirlyom, csak egy kegyet krek tled: engedd meg, hogy ma jszaka itt hljak az llatommal a palotdban, mgpedig abban a teremben, ahol a legtbb az egr!- Van az itt bven mindentt! - shajtotta a kirly. De azrt talltak mgis egy termet, ahol mg a szokottnl is tbb volt; oda bevittk a fi vacsorjt, s rzrtk az ajtt. Az udvar meg, ln a kirllyal, kivonult a szabad g al, mert meleg nyr volt, s ott mgsem hborgattk ket gy az egerek.A fi megvacsorzott, de a macsknak nem adott egy falatot sem, nehogy elverje az ht. Mikor jllakott, knyelmesen lefekdt, s tjra engedte a cirmost.Reggel jn az udvarmester, bekopogtat a fihoz, belp a terembe, s majd hanyatt vgdik a meglepetstl. A macska ott hever kzptt, a pocakja, mint a duda, krltte pedig tertve a padl dgltt egerekkel.Az udvarmester, ahogy maghoz trt, rohant a kirlyhoz eljsgolni, mit ltott. A kirly flsietett a palotba, s a tulajdon szemvel is megbizonyosodott a dologrl. Azt sem tudta, hov legyen rmben, meghzatta a harangokat, egsz orszgra szl nnepsget rendelt el, s rgtn meg akarta tenni a fit hercegnek.Hanem az elhrtotta a megtiszteltetst.- Nem kvnok n herceg lenni, haza akarok menni a falumba, de ha akarjtok, j pnzrt nlatok hagyom az egrlmet.- s mit krsz rte? - tudakolta a kirly.- Egy szvrt, megrakva annyi arannyal, amennyit elbr.- Ha csak ilyen cseklysg a szved vgya! - mondta a kirly, s azonnal kiadta a parancsot a kincstrnoknak: rakjk meg arannyal az orszg legersebb szvrt, s adjk a finak.gy ht a hrom testvr kzl jrt a legjobban, mert tudvalev, hogy az szvr mind a szamrnl, mind a lnl jobban brja a terhet.s ezzel vge is volna a mesnek, ha a macska ott nem maradt volna a kirlyi palotban. De ott maradt; igen jl rezte magt, s buzgn ldste az egereket. Csak egy baj volt: hogy a fi elfelejtette meghagyni az udvarmesternek, hogy az egerek mell vizet is adjanak m a macsknak!Mint mr mondtam, meleg nyr volt; a nagy munkban alaposan kimelegedett a cirmos, s ersen megszomjazott. Abbahagyta ht egy kicsit a vadszst, flszegte a fejt, s nagyot kiltott:- Nyau! Nyau!Nosza, megrettent a kirly, megrmlt az egsz udvari np; hanyatt-homlok kiszaladtak a palotbl. Kint aztn nyomban tancsot tartottak, meghnytk-vetettk, mit tegyenek, s vgl gy dntttek, kveteket kldenek a macskhoz, flszltjk, hagyja el a palott.- Az egereket megszoktuk mr - mondta az udvarmester -, inkbb emsszen meg az a veszedelem, mint hogy egy ilyen rettenetes szrnyeteg zsarnokoskodjk rajtunk!Igen m, de ki legyen a kvet? Nem akadt az egsz udvartartsban, aki nknt vllalkozott volna a kockzatos feladatra. Vgl sorsot hztak, s a sor a kirly fpohrnokra esett.- Se felesgem, se csaldom - mondta bsan a fpohrnok -, se asszony nem sirat, se gyerek nem jajgat utnam, ha odaveszek; szvesen flldozom letemet a te nyugalmadrt, uram kirlyom!Azzal kihzta magt s peckesen, gyszosan, mltsgteljesen, mint aki a hallba megy, flvonult a palotba. Ott tallta a macskt az egyik teremben, amint ppen egy egeret pofozott nagy mrgesen. Mlyen meghajolt eltte, s annak rendje s mdja szerint tadta neki a nagytancs zenett:A macska egy kukkot sem rtett az egszbl; csak azt ltta, hogy az ember nem hozott vizet; ht nagy keservesen rnyivkolt:- Nya-u! Nya-u!A fpohrnok soha letben nem hallott macskanyvogst; gy rtette, mintha az egrl flhborodva azt feleln az zenetre:- Vagy gy? Vagy gy?Iszonyan megijedt, kihtrlt az ajtn, aztn rohant le a kertbe a kirlyhoz, ahogy csak reg lbai brtk.- Uram kirlyom, nem akar kimenni! - rebegte.- Ht ha magtl nem megy, knyszerteni kell! - mondta kemny elsznssal a kirly.gykat vontattak szembe a palotval, kihirdettk az ostromllapotot, riadra fvattk a krtket, aztn kiadtk a parancsot a tmadsra. Eldrdltek az gyk, tzet fogott a tet, recsegve-ropogva gett a palota. A macska ijedten flelt fl a zenebonra, aztn mikor a tz addig a teremig harapdzott, amelyikben cirmossga ppen az egereket ldklte - se sz, se beszd, kiugrott az ablakon, s vilgg szaladt.Az ostrom pedig tovbb folyt, drgtek a sortzek, omlottak a falak, aztn mikor elrkezettnek ltszott r az id, a kirly parancsot adott a rohamra. A gyalogsg szuronyt szegezve benyomult a palotba, de bizony nem lelt benne mst, mint egy halom fstlt egeret meg a nagy semmit.

::::::::::::::::::::::

Zenegyjtemnyem

Friss!

Rengeteg zene

Enya szmai

J Wernertl


Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!